A Google monumentális lépésekkel halad előre a kvantumszámítástechnikában, és a naokban bemutatott egy olyan gépet, amely a hagyományos szuperszámítógépek határait messze meghaladó számításokat végez. A legújabb kvantumszámítógép, amelyet a fejlett „Willow” chip működtet, kevesebb mint öt perc alatt megoldott egy olyan összetett matematikai feladatot, ami egy hagyományos szuperszámítógépnek több mint 10 szeptimilliárd évbe telt volna.
Ez az áttörés a Google legmodernebb hűtési technológiájának köszönhető, amely a Willow chipet extrém, 460 fok alatti hőmérsékleten tartja, ez az eredmény pedig része a kvantumszámítógépek évtizedek óta tartó fejlődésének az elméleti koncepciótól a gyakorlati valóságig. A klasszikus számítógépekkel ellentétben, amelyek az információt bináris bitként (1 vagy 0) dolgozzák fel, a kvantumszámítógépek qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is létezhetnek, ez a jelenség pedig lehetővé teszi, hogy a kvantumgépek a qubitek számának növekedésével exponenciálisan több adatot kezeljenek. A qubitek azonban köztudottan instabilak és hibára hajlamosak, ami jelentős kihívást jelent a fejlődésben ezen a területen. A Google legújabb innovációja olyan fejlett hibajavítási módszereket tartalmaz, amelyek segítenek stabilizálni a qubiteket, így a technológia túllépi a kritikus „hibajavítási küszöböt” – olvasható a Nature folyóiratban megjelent kutatási tanulmányban. Bár a demonstráció elsősorban a fejlődés mérésére szolgált, a valós alkalmazásokra gyakorolt hatása mélyreható. Az olyan területek, mint a gyógyszerkutatás, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság óriási előnyökkel járhatnak, amint a kvantumszámítógépek nagyobb stabilitást és megbízhatóságot érnek el.
A kvantumtechnika világméretű fölényéért folyó verseny egyre inkább felpörög: olyan technológiai óriások, mint a Microsoft, az IBM és az Intel versengenek a dominanciáért, míg Kína több mint 15 milliárd dollárt fordított a kvantumkutatásra. A „kvantum szupremácia” – amikor egy kvantumszámítógép képes felülmúlni a klasszikus gépeket – azonban továbbra is csak egy hiánypótló mérföldkő. A végső cél a „kvantumelőny” elérése, amikor ezek a gépek gyakorlati hasznot hoznak.
Kísérleti jellege ellenére a Google kvantumszámítógépe most kritikus lépést jelent e cél felé. Szakértők szerint csak idő kérdése, hogy ezek a gépek kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, és megoldjanak olyan problémákat, amelyeket korábban a klasszikus módszerekkel megoldhatatlannak tekintettek. Az esetleges hatás olyan területeken jelenthet áttörést, mint a komplex molekulamodellezés, a logisztikai hálózatok optimalizálása, vagy akár a jelenlegi kiberbiztonsági protokollok dekódolása.