test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Megugró infláció

Ha az az érzése, hogy mostanában minden drágább lett, ezzel valószínűleg nincs egyedül. Az infláció világszerte gyorsan növekszik. Vegyük például az Egyesült Államokat, ahol a fogyasztói árindex (CPI) 6,2%-kal emelkedett októberben, ami 1990 óta a legnagyobb növekedés.

Az Investopedia a fogyasztói árindexet „az infláció legszélesebb körben használt mérőszámaként… a CPI-ként határozza meg. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások, például a szállítás, az élelmiszerek és az orvosi ellátás árainak súlyozott átlagát vizsgálja… A fogyasztói árindex változásait a megélhetési költségekkel kapcsolatos árváltozások értékelésére használják”. Ennek a 6,2%-nak a kontextusba helyezéséhez a New York Times egy grafikont mutat be, amely az elmúlt 20 év október havi inflációját mutatja.

2021 októberében az árak 6,2%-kal magasabbak, mint 2020 azonos hónapjában. Az említett havi infláció szintje egy generáció óta nem volt ilyen magas, és a nagy recesszió óta nem volt hasonló szinten. Általánosságban elmondható, hogy a Federal Reserve (a „Fed”) egy évre vetítve 2%-ot céloz meg, amelyet általában egészséges inflációnak tekintenek.

Indokok

Valami nincs rendben ezzel: a világjárvány után, amikor oly sok ember veszítette el a munkáját és a gazdaság lelassult, nem kellene a dolgoknak olcsóbbá válniuk, mintsem drágulniuk? Nos, a világgazdaság nem a méltányosság alapján működik. Ahogy Jeanna Smialek, a New York Times munkatársa rámutat, a jelenlegi inflációnak számos fő oka van. Először is az energia- és üzemanyagköltségek világszerte emelkedtek. A kőolaj ára, a Brent referenciaértéke 66%-kal emelkedett 2021 eleje óta, tehát egyszerűen fogalmazva egyre drágább otthonaink fűtése és autóink üzemeltetése (a fűtőolaj ára októberben 59%-kal, az üzemanyagok ára 50%-kal nőtt). Másodszor, a globális ellátási láncok hónapok óta akadoznak, például a számítógépes chipek világméretű hiánya lelassította az olyan fogyasztási cikkek gyártását, mint az autók vagy az okostelefonok. A világ legnagyobb kikötőiben jelentős forgalmi dugók voltak, amit az áruk iránti megnövekedett kereslet és a kínai kikötők bezárása okozott, ami viszont lassította a szállítást és növelte a kapcsolódó költségeket. Még a viszonylag egyszerű cikkeket is – például bútorokat – súlyosan érintették ennek az ellátási láncnak a gondjai, amire a piac áremelkedéssel reagált. Harmadszor, a bérleti díjak és a lakásárak tovább növekedtek; ez a pandémia csúcspontja alatt bekövetkezett paradigmaváltások hosszú távú mellékterméke a lakástulajdonban és a befektetésekben. Negyedszer, az élelmiszerárak is megugrottak, mivel a munkaerőhiány miatt a szolgáltatóipar árai emelkedtek, az alkalmazottak pedig általában több kompenzációt követeltek.

Politikai bukás

Ez a gazdasági kérdés szorosan összefügg a pénzügyek világával. Eredendően mindig is a kormányokat hibáztatják azért, mert nem tudják kordában tartani az inflációt. A közgazdászok és a politikai döntéshozók közötti vita tárgya, hogy ez a vád igazságos-e, de a végeredmény szempontjából nincs jelentősége. Minden kormány számíthat arra, hogy az elkövetkező hónapokban a választások egyik sarkalatos kérdése az infláció lesz világszerte.