Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Mi történik itt?

A múlt hetet jelentős pénzpiaci zavarok jellemezték, amelyek egy kis bank összeomlásával kezdődtek az Egyesült Államokban, majd a globális pénzügyi rendszerrel kapcsolatos pánikba torkolltak, és egy merész kísérletben csúcsosodtak ki, amely végül kudarcot vallott a válság megfékezésére.

Ez volt az eddigi legvilágosabb példája azoknak a veszélyes mellékhatásoknak, amit a központi bankok kamatemelései okozhatnak. Amióta a Federal Reserve az elszabadult infláció megfékezése érdekében elkezdte a kamatok emelését, a befektetők végignézhették, ahogy a spekulatív technológiai vállalatok részvényei elértéktelenednek, a feltörekvő piacok fizetésképtelenségbe zuhannak, és a születőben lévő kriptopénz tőzsdék összeomlanak.

Ezen a héten a Silicon Valley Bank, egy közepes méretű, startupokat és kockázati tőkebefektetőket kiszolgáló bank bedőlése káoszt okozott a piacokon, és pénzügyi válságtól való félelmet gerjesztett az emberekben.
A részvényárfolyamok napról napra vadul ingadoztak, az olajárak több mint egy éve nem látott mélypontra zuhantak, az államkötvények hozamai pedig hirtelen visszafordultak emelkedő tendenciájukból, mivel a befektetők elkezdtek azon tűnődni, hogy vajon milyen hatással lehet a válság eszkalálódása a gazdaságra. Azonban a kép még nem tisztult ki teljesen. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi történt a héten a pénzpiacokon, és hogy ez miként befolyásolta a befektetők jövőképét.

Minden az SVB-vel kezdődött

A bajok március 8-án kezdődtek, amikor a Silicon Valley Bank tetemes veszteségeket mutatott ki az államkötvényekből és jelzáloghitelekből álló portfólióján. Azokról a látszólag biztonságos befektetésekről van szó, amelyek a bank betétjeinek fedezetéül szolgáltak, és amelyek az emelkedő kamatlábak miatt a legjobban megsínylették a helyzetet. A bank részvényei zuhantak, a betétesek sietve kivették a pénzüket, és napokon belül a hatóságok vették át a bank (valamint a New York-i székhelyű Signature Bank) irányítását, de ígéretet tettek arra, hogy a pénzintézetet nem zárják be.

A piacokon azonban a befektetők nem tudtak szabadulni attól az aggodalomtól, hogy más bankok is hasonló problémákkal küzdenek, és ez pánikot keltett számos kisebb hitelezőt illetően, gondolunk itt a First Republic Bank, a PacWest és a Western Alliance esetére. A bankrészvények eladási hulláma csütörtökön csillapodni látszott, miután a rivális hitelezők egy csoportja közölte, hogy 30 milliárd dollárnyi betéttel támogatnák a First Republicot. Pénteken aztán újraindult az eladás, de a First Republic papírjai további 20 százalékot estek.

Az nagymértékű eladások miatt a bankok részvényeit jóval alacsonyabban jegyzik, mint a Silicon Valley Bank összeomlása előtt. A First Republic a hónap eleje óta több mint 80 százalékot, a PacWest és a Western Alliance pedig nagyjából 60 százalékot veszített az értékéből.

A legtöbb befektető számára azonban jó hír, hogy az S&P 500 ellenállt a bankszektort ért csapásoknak, és a csütörtöki nagy rali után az index 1,4 százalékos nyereséggel zárta a hetet. Ez azt mutatja – legalábbis a részvénybefektetők számára -, hogy a bankszektor válsága úgy tűnik nagyrészt megfékezettnek tekinthető. Segített az is, hogy az Egyesült Államok és Európa döntéshozói közbeléptek és támogatásukról biztosították a bankjaikat. A hatóságok garanciát vállaltak az SVB és a Signature betéteire, Európában pedig a Credit Suisse közölte, hogy 54 milliárd dolláros mentőövet fog igénybe venni a Svájci Nemzeti Banktól, miután a befektetők pánikba estek a pénzügyi helyzete miatt, bár ebben az esetben egészen más okokból, mint az SVB esetében.

Kötvénybombák

A gazdaságról alkotott nézetek megváltozásának talán legszembetűnőbb bizonyítéka az államkötvények piacán mutatkozott meg. Szerdán a kétéves amerikai államkötvények, az úgynevezett kincstárjegyek hozama nagyobb mértékben zuhant, mint 1987 októberében a fekete hétfőként elhíresült napon, amikor is az egyik legsúlyosabb pénzpiaci összeomlás történt.

A kétéves hozam a kamatlábakra vonatkozó várakozások változásának barométere, és gyorsan emelkedett, mivel a befektetők a Fed további kamatemeléseire fogadtak. Március elején a hozam 2007 óta először lépte át az 5 százalékos szintet, péntekre azonban 3,85 százalékra zuhant, ami a kötvénypiac mércéjével mérve hatalmas kilengés. A piacok jelzése egyértelmű volt: a Fednek el kell kezdenie a kamatcsökkentést, különben a további kudarcok szinte garantálhatóak.