Nem is olyan régen még gazdasági sikertörténetként ünnepelték Bangladest. Sheikh Hasina miniszterelnök vezetése alatt az ország a textil- és ruházati iparra való koncentrált törekvése gyors növekedést eredményezett, milliókat emelt ki a szegénységből, és nemzetközi csodálatot váltott ki, ám Hasina hirtelen távozása a hatalomból rávilágított egyszektorú stratégiájának gyengeségeire. Banglades azonban ma is az infláció és a munkanélküliség növekedésével küzd, azaz olyan kihívásokkal, amelyeket sok közgazdász a hibás politikai döntéseknek tulajdonít.
Hasina hivatali idejére a növekvő tekintélyelvűség és az elterjedt korrupció volt jellemző, mára az ebből következő elégedetlenség olyannyira elhatalmasodott, hogy végül a leváltásában csúcsosodott ki. Banglades most válaszúthoz érkezett, és sürgősen meg kell határoznia jövőbeli útját. A diákok által vezetett tüntetések következményeként, amelyek Hasina lemondását előidézték, egy ideiglenes kormány alakult, amelyet a mikrofinanszírozás úttörője, Muhammad Yunus vezet. A 84 éves, egyébként Nobel-díjas vállalkozó monumentális feladat előtt áll: stabilizálni kell a gazdasági zűrzavar közepette lévő országot, miközben a zavargásokat kiváltó rendszerszintű problémákat is kezelni kell. Közvetlenül a rend helyreállítása és a gazdaság stabilizálása kritikus fontosságú. Bangladesnek azonban mélyebb, hosszú távú gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie. A ruházati cikkek exportjára való szűkös összpontosítás, amely egykor a növekedés motorja volt, mára teherré vált az ingadozó globális kereslet és a megszakadt ellátási láncok világában. A COVID-19 és Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább súlyosbította ezeket a gyengeségeket, és rávilágított a nem diverzifikált gazdaság veszélyeire.
Hasina idején Bangladesben lenyűgöző növekedés volt tapasztalható, a gazdaság egyes években 7%-ot meghaladó ütemben bővült. Ez a növekedés azonban nagymértékben függött a ruházati cikkek exportjától, amely az ország bevételeinek több mint 80%-át tette ki. Amikor a járvány idején a textiltermékek iránti globális kereslet jelentősen visszaesett, Banglades bizonytalan helyzetbe került, mivel nem tudott más ágazatokból elegendő bevételt generálni a veszteségek ellensúlyozására. Ezeket a problémákat tovább súlyosbítja Banglades gyenge adórendszere, amelyet az alacsony bevételek beszedése és a széles körben elterjedt adóelkerülés jellemez. A világ egyik legalacsonyabb adó/GDP-arányával a kormánynak nehézséget okozott prioritásainak finanszírozása, ami tovább terhelte a gazdaságot. A jövedelmi egyenlőtlenségek és az egyenlőtlen növekedés a közvélemény elégedetlenségét táplálja, ami a kormány iránti bizalmatlansághoz vezet. A korrupció, beleértve a hitelcsalások és a pénzmosás nagy visszhangot kiváltó eseteit, csak tovább mélyítette ezt az elégedetlenséget.
Az ideiglenes kormány előtt álló legjelentősebb kihívás mindenképp a munkahelyteremtés. A ruházati ipar dominanciája miatt Bangladesben hiányoznak az új, jobban fizető munkahelyek a növekvő munkaképes korú lakosság számára. A közelmúltbeli diáktüntetések, amelyeket eredetileg a kormányzati munkakvóták reformjára vonatkozó követelések váltottak ki, rávilágítottak erre a problémára, és végül Hasina bukásához vezettek.