A Wall Street egyszerre lát hatalmas növekedési potenciált és komoly kockázati tényezőt az adatközpontok építésében: míg az egyik oldalon befektetési lehetőségként tekint rájuk, addig a másikon egyfajta stressztesztként, amely megmutatja, valóban jó üzletnek számít-e a mesterséges intelligencia térnyerése.
Több billió dollár áramlik az adatközpontokba a mesterséges intelligencia támogatására, és a piacok vadul reagálnak a legfrissebb hírekre. Az Nvidia 3 százalékot zuhant egyetlen kereskedési nap alatt, miután a vártnál gyengébb adatközponti berendezés-eladásokat jelentett, míg az Oracle részvényei 43 százalékkal emelkedtek – ez a legnagyobb egynapos nyereség három évtized alatt – miután nyilvánosságra hozta 300 milliárd dolláros üzletét az OpenAI-jal. Az adatközpontok a digitális gazdaság gerincévé váltak, és a McKinsey szerint az amerikai kereslet 2030-ra akár megháromszorozódhat. Ehhez közel 7 billió dollár új beruházásra lenne szükség. Az iparági szövetségek, mint például az OpenAI, a SoftBank és az Oracle 500 milliárd dolláros elkötelezettsége, aláhúzzák, hogy mekkora tőke forog kockán. Még a mesterséges intelligencia modellekkel való apró interakciók is hatalmas feldolgozási teljesítményt igényelnek, ami felveti a kérdést, hogy a bevételi oldal képes-e lépést tartani.
Közben a befektetők máris a túlfűtöttség jeleit keresik. Joe Tsai, az Alibaba elnöke idén már figyelmeztetett arra, hogy az adatközponti piac buborékhoz hasonló viselkedést mutat. A finanszírozási struktúra tovább erősíti ezeket a félelmeket: csak 2025 első négy hónapjában több mint 9 milliárd dollár értékű, adatközpontokhoz kapcsolódó értékpapírt bocsátottak ki, és a Meta a Pimco segítségét kérte 26 milliárd dollár értékű kötvény eladásához, hogy finanszírozza terjeszkedését. Az elemzők megjegyzik, hogy ezek az ügyletek a bérlői szerződések stabilitásán múlnak, ami kockázatot jelent, ha a technológiai igények a vártnál gyorsabban változnak. A nagy technológiai vállalatok mérlegei némi biztonsági tartalékot nyújtanak. Az olyan cégek, mint a Meta és az Alphabet, rendelkeznek a veszteségek fedezéséhez szükséges cash flow-val, miközben saját létesítményeiket építik. De ez a biztonsági háló attól függ, hogy az AI végül nyereséget termel-e. Ha a hatékonyság terén elért áttörések – mint például a kínai DeepSeek által bemutatottak – csökkentik a számítástechnikai igényeket, akkor a több milliárd dolláros beruházások megtérülése csökkenhet.
Egyes megfigyelők nem vannak meggyőződve arról, hogy valaha is lesznek-e jelentősebb hozamok. Harris Kupperman, a Praetorian Capital munkatársa azzal érvel, hogy az értékcsökkenés sebessége és a folyamatos frissítések szükségessége miatt az adatközpontok nem vonzó hosszú távú befektetések. Tovább ment, és azt sugallta, hogy a vállalatok inkább a negatív hozamot választják, mint azt a kockázatot, hogy lemaradnak versenytársaiktól az AI-versenyben. A fellendülés messze túlmutat a Szilícium-völgy mérlegein. Az állami költségvetések fedezik a fejlesztők adókedvezményeinek költségeit, és a Good Jobs First nevű felügyeleti szervezet szerint legalább 10 állam évente több mint 100 millió dollárt veszít. Virginiában 40 gigawattnyi további áramkapacitást – a jelenlegi hálózat háromszorosát – építenek ki több mint 50 új projekt támogatására. Phoenix 500 százalékos kapacitásbővítést tervez. A környezeti költségek is megdöbbentőek. Egy 100 megawattos adatközpont napi hűtéshez körülbelül kétmillió liter vizet fogyaszt, ami 6500 háztartás napi felhasználásának felel meg. A már most is vízhiánnyal küzdő közösségek számára egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a gazdasági fejlődés és az erőforrások elosztása közötti kompromisszumot.
Jelenleg a Wall Street arra fogad, hogy az adatközpontok növekedése egyenlő az AI növekedésével. De ugyanaz a logika, amely a részvényeket rekordnyereségre ösztönözte, ugyanolyan könnyen felnagyíthatja a kockázatokat, ha a hozamok elmaradnak a várakozásoktól.