Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Nagy bankok. Nagy pénzek. Nagy buborékok.

Amerika legnagyobb bankjai újra szárnyalnak, de vezetőik egyre bizonytalanabbak abban, meddig tarthat még ez a jó időszak.

A Wall Street legnagyobb szereplői a vártnál sokkal jobb harmadik negyedéves eredményeket tettek közzé, dacolva a gazdasági lassulástól való félelmekkel. A JPMorgan Chase, a Goldman Sachs, a Citigroup, a Bank of America és a Morgan Stanley mind kétszámjegyű nyereségnövekedést jelentett, amelyet az erős hitelezés, az élénk üzletkötési aktivitás és a magasabb kamatbevételek hajtottak. A látványos számok mögött azonban feltűnően óvatos hangnem rejtőzött a vezetők részéről.

A JPMorgan Chase vezette a mezőnyt 12 százalékos éves profitnövekedéssel, míg a Goldman Sachs 15,2 milliárd dolláros bevételt ért el – ez a valaha volt legjobb harmadik negyedéves teljesítménye. A Citigroup nyeresége 16 százalékkal nőtt, a Bank of America 23 százalékos emelkedéssel 8,5 milliárd dolláros profitot könyvelt el, felülmúlva az elemzői várakozásokat. A Morgan Stanley is lenyűgözött, 45 százalékos profitnövekedéssel az előző évhez képest. Együttesen ezek az adatok egy olyan pénzügyi szektort mutatnak, amely még mindig erőteljesen működik a geopolitikai bizonytalanságok, a vámháborúk és a részleges kormányzati leállás hatásai ellenére, amely utóbbi az hivatalos gazdasági jelentéseket is késleltette.

Ám a jó eredmények mögött egyre nő az aggodalom, hogy az eszközárak elszakadnak a valóságtól. A Goldman Sachs vezérigazgatója, David Solomon arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia körüli fellendülés „jelentős befektetői eufóriát” gerjesztett, és az ilyen időszakok gyakran megelőzik a visszaeséseket. A JPMorgan vezére, Jamie Dimon hasonlóan fogalmazott, mondván: „sok eszköz odakint… úgy néz ki, mintha buborékfázisba lépne.” A nyugtalanság nem korlátozódik csupán a részvénypiacokra. Az Apollo Global Management vezetője, Marc Rowan a Tricolor és a First Brands közelmúltbeli összeomlásait – mindkét vállalat erősen eladósodott volt – „késői ciklusú baleseteknek” nevezte. Dimon, a tőle megszokott nyers stílusban, úgy fogalmazott: ha meglátunk egy csótányt, feltételezhetjük, hogy több is van a közelben. Még a JPMorgan is megérezte a Tricolor csődjének hatását.

Nem mindenki osztja azonban a borúlátást. A Blackstone elnöke, Jon Gray visszautasította azt a felvetést, hogy ezek a csődök „a bányában éneklő kanárik” lennének, vagyis a közelgő válság előjelei. Szerinte a tágabb gazdaság továbbra is ellenálló. A bankok eredményei is ezt támasztják alá: a fogyasztói hitelbedőlések stabilak, az egyesülési és felvásárlási aktivitás fellendült, és a vállalati ügyfelek továbbra is aktívan költenek és hitelt vesznek fel. A Citigroup pénzügyi igazgatója, Mark Mason kiemelte, hogy nem tapasztalható számottevő növekedés a késedelmes törlesztésekben – ez pedig kulcsfontosságú mutatója a pénzügyi stressznek.

Egyelőre tehát a Wall Street eredményei azt mutatják, hogy az amerikai gazdaság erősebb, mint sokan gondolták. Mégis, a vezetők hangvételében ott bujkál a csendes aggodalom a jövő miatt – annak elismerése, hogy a rekordprofitok és a rekordoptimizmus ritkán járnak kéz a kézben sokáig.