test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

OFFICE NOW!

Sok irodaház még ma is üresen áll. Mit tartogat a jövő az üzleti negyedek számára?

Sok évvel ezelőtt egyszer elkövettem azt a hibát, hogy a nyaralásom során egy nagyváros üzleti negyedében található szállodában foglaltam szobát. Úgy terveztem, hogy megismerem a várost, de valahogy az üzleti negyedben kötöttem ki. Ahelyett, hogy egy vibráló, nyüzsgő metropolisz vett volna körül, csak a sivár, magas, beton épületek óceánja ölelt körbe. Péntek délután érkeztem, így az üzleti negyed természetesen teljesen kihalt volt. Napközben nem sok mindent lehetett csinálni, mivel az összes helyi üzlet, mint például a kávézók és éttermek, az üzletemberek felé orientálódtak, a tipikus hétfőtől-péntekig, kilenctől-ötig tartó időszakot tartva szem előtt. Hétvégén messzire kellett utaznom, hogy bármilyen szórakozási lehetőséget találjak. Amikor hétfőn reggel eljöttem azt vettem észre, hogy a szellemváros – ahol korábban tartózkodtam – átalakult és nyüzsgő „hangyabollyá” változott. Kiderült csak az időzítésem volt szörnyű, így tanulva a hibából többet nem foglaltam hétvégére egy ilyen övezetben. Az Ernst & Young és az Urban Land Institute szerint a Fortune Global 500 vállalat székhelyének körülbelül egyötöde ezekben az üzleti negyedekben van. Londontól New Yorkon át Hongkongig világszerte 4,5 millió munkavállaló dolgozik ezeken a területeken, vagy legalábbis dolgozott a világjárvány előtt.

Lehetne rosszabb is

A világjárvány miatt világszerte üresen konganak az irodák. Az említett irodaházak tulajdonosai számára a helyzet lehetne rosszabb is, mivel az épületek bérlői nagyjából továbbra is fizetik a bérleti díjat. Annak ellenére tehát, hogy a pandémia már a harmadik évébe lépett, az üzleti ingatlanok birtokosai nem szenvedtek akkora csapást, mint a vendéglátó- vagy a kiskereskedelmi szektor tulajdonosai. A világjárvány előtt a kihasználatlan irodaépületek a teljes terület 8%-át tették ki, mára ez a szám 12%-ra emelkedett. Bár ez 50%-os növekedést jelent, a COVID miatt sokkal nagyobb, katasztrofálisabb kilengésekhez szoktunk hozzá. Ezek a globális számok azonban nem egészen pontosak, ha a legfontosabb üzleti negyedek vonatkozásában nézzük, mert a legnagyobb csapást ezek szenvedik el. New Yorkban 16%-os az üresedési ráta, Londonban 18, San Franciscóban pedig 20%. Hongkongban a nettó bérleti díjak több mint 7%-kal estek vissza 2021-ben, miután 2020-ban 17%-kal csökkentek.

A visszaesések ellenére az üzleti ingatlanok fejlesztői optimisták maradtak, legalábbis a nyilvánosság felé. Hajlamosak a hosszú távú megtérülésre alapozni, így derűlátásuk azon az elképzelésen alapul, hogy az emberek előbb-utóbb visszatérnek az irodákba. Azonban más szakértők úgy vélik, hogy ez a bizakodás illuzórikus, mivel a munkavállalók és az irodák közötti kapcsolatok örökre megváltoztak. E „szeizmikus” változás miatt az ingatlanfejlesztők világszerte egyre többet fektetnek be lakásokba olyannyira, hogy az ilyen irányú beruházások most először haladják meg az irodákba történő befektetéseket. San Francisco pénzügyi negyedében az árak 20%-kal, Manhattanben pedig 8%-kal csökkentek mindannak ellenére, hogy ezekben a városokban a lakások árai emelkedtek.

Mindezek a paradigmaváltások olyan változásokat hoznak, amelyek egyesek számára nem kívánatosak, mások számára viszont üdvözlendők. Ha az üzleti negyedek gazdasági szempontból kevésbé lesznek életképesek, akkor a fejlesztők és a várostervezők kénytelenek lesznek alternatívákat, elsősorban sokrétűbben használható épületcsoportokban gondolkodni. Ez a váltás már önmagában is azt eredményezheti, hogy a nagyvárosok sokkal élhetőbbé válhatnak. A hétvégi szellemvárosok pedig akár el is tűnhetnek a következő évtizedekben.