A nyugati országok széles koalíciója a múlt héten megállapodott abban, hogy a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árát 60 dollárban korlátozzák. Ukrajna meg van győződve arról, hogy a nyugati hatalmak által az orosz olajra kivetett árplafon el fogja „süllyeszteni” a világ második legnagyobb nyersolajexportőrének gazdaságát. „Oroszország gazdasága tönkremegy, és Moszkvának felelősséget kell vállalnia a bűneiért” – mondta Andrij Jermak elnöki kabinetfőnök. Oroszország a maga részéről megjegyezte, hogy nem fogadja el az árkorlátozást és figyelmeztetett, hogy mérlegeli, miként reagáljon az ukrajnai háború egyik legfontosabb finanszírozási forrásának korlátozására irányuló lépésre.
Az EU és a G7 országok koalíciója pénteken megállapodott, hogy az orosz olaj hordónkénti árát 60 dollárban maximalizálják. Oroszország továbbra is keresi az új vevőket az olajára, miközben többször is nyomatékosította, hogy nem fog a továbbiakban olajat szállítani az árplafont bevezető országoknak. Ezt az álláspontot erősítette meg Mihail Uljanov, Oroszország bécsi nagykövete a nemzetközi szervezeteknél: „Ettől az évtől kezdve Európa orosz olaj nélkül fog élni.”
Moszkva ismét úgy véli, hogy az orosz gazdaságot negatívan befolyásoló intézkedések mindenki számára káros következményekkel járnak: „Az ilyen lépések elkerülhetetlenül nagyobb bizonytalanságot eredményeznek, illetve jóval magasabb költségeket rónak a nyersanyagfogyasztókra. Függetlenül a jelenlegi törvénytelen és veszélyes szankció bevezetésétől, biztosak vagyunk abban, hogy az orosz olajra továbbra is lesz kereslet.”
Az európai olajársapkát elfogadta a G-7 többi tagja és Ausztrália is. Azonban sem Kína, sem India nem kívánt csatlakozni, pedig a bevezetett intézkedés közvetve az e két partnerrel folytatott orosz üzleteket is érinti. Hogy miért? Mert sok esetben az ezeket a szállításokat lehetővé tevő hajók és kikötőjük, illetve bázisa vagy székhelye a büntetést alkalmazó országokban van. A Financial Times információi szerint Oroszország „árnyékflottát” hoz létre régi tankhajókból, hogy az árplafon bevezetése után továbbra is exportálhasson nyersolajat. Ezért 2022 elejétől több mint 100 olyan hajót vásárolt, amelyek olaj szállítására vannak átalakítva. Ezek a most már tankerek nem újak, 12 vagy akár 15 évesek is lehetnek, és eleve a szankciók kijátszására szerezték be őket.
Visszatartás
Oroszország megfékezésére irányuló intézkedések az energetika terén roppant kényesek a háború, az infláció és az energiaválság idején, és nem kis bátorságot igényelnek, de emellett nem boríthatják fel teljesen az egyensúlyt sem. A cél egyértelműen az, hogy Oroszország jóval kevesebb pénzhez jusson, de mindezt anélkül kell elérni, hogy olyan földrengést okoznának, amely az üzemanyagárakat mindenütt az egekbe repítené. És ezzel együtt – ha lehet – kevesebb orosz olaj kerüljön a világpiacra, ami ma egyszerre szükséges, de mérgező lehetőség is.
Azok az országok, amelyek számára Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent – elsősorban Ukrajna, de Lengyelország vagy a balti államok is -, mindig is a keményebb és kockázatosabb megközelítést választották. Zelenszkij kabinetfőnöke úgy véli, hogy az orosz olajár felső határát hordónként 30 dollárra kellene csökkenteni. Az EU-n belül Lengyelország és a balti államok viszont azt szorgalmazták, hogy a kezdeti 70-ről a jelenlegi 60-ra csökkentsék, és emellett azt is, hogy rendszeresen vizsgálják felül, hogy a felső korlát valóban hatékony legyen és ne csak szimbolikus.
Oroszország hordónkénti ára jelenleg 67 dollár körül van, így a felső határ már most is hatással lenne a bevételeire. Azt tudni kell, hogy Oroszország hónapok óta a Brent 50 százaléka körüli áron adja el az olaját, mivel így próbál új vevőket szerezni az európai „elutasítással” szemben.
Jelenleg Oroszország magasabb árakkal kompenzálja az értékesítési volumen csökkenését, azonban helyzete februárban romolhat igazán, amikor az orosz olajtermékek tengeri szállítására vonatkozó uniós embargó hatályba lép.