Kína gazdasága a vártnál erősebb növekedést mutatott a nyár folyamán, miközben az ingatlanszektor tovább gyengült. Az ország kormánya, valamint az általa ellenőrzött bankok jelentős pénzeszközöket áramoltattak az infrastrukturális projektekbe és az új gyárak létesítésébe, ami fellendítette az ipari termelést a különböző ágazatokban, mint például a vegyipar és az elektromos autók gyártása.
A napokban nyilvánosságra hozott adatok alapján jól látható, hogy a kínai gazdaság teljesítményében jelentős előrelépés tapasztalható július és szeptember között az előző három hónaphoz képest. A kormány összehangolt erőfeszítései a közműépítés területén – köztük utak és szennyvízvezetékek építése -, valamint az állami tulajdonú bankok által nyújtott széles körű finanszírozások a gyárépítésekhez együttesen járultak hozzá az erőteljes növekedéshez.
Az elmúlt másfél év során Kína gazdasága, amely a világon a második legnagyobb, nagy kihívásokkal nézett szembe. A lakásértékesítés lassulása azt eredményezte, hogy a kiemelkedően nagy befektetők a fizetésképtelenség rémképével nézzenek szembe. Emellett az ország eszkalálódó adósságterhelése, amely az elmúlt 15 évben halmozódott fel, továbbra is akadályozta a gazdasági fellendülést.
Az NBS (Nemzeti Statisztikai Hivatal) adatai alapján a júliustól szeptemberig tartó harmadik negyedévben a kínai bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékos növekedést mutatott az előző három hónaphoz képest. Ha ezt az egész évre kivetítve értelmezzük, akkor a harmadik negyedévi adatok Kína gazdaságának megközelítőleg 5,3 százalékos növekedését jelezték, ami figyelemre méltó javulás a második negyedév után jósolt 2 százalékos éves ütemhez képest.
A fogyasztói kiadások, amelyek tavasszal erőteljesen megtorpantak, az utóbbi hónapokban stabilizálódni látszottak. A kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt szeptemberben az előző év azonos hónapjához hasonlítva – amikor 4,6 százalékot mértek -, ami egyértelmű gyorsulást jelent a tavalyi ütemhez képest.
Kína, amelynek gazdasága nagyfokú kihívásokkal néz szembe, a már jól ismert és bevált módszerekhez fordult a gazdaság élénkítése érdekében, fenntartva a jelentős állami kiadásokra épülő stratégiát, amely emlékeztet azokra az intézkedésekre, amelyeket a világjárvány idején hoztak. A helyi önkormányzati adósságkibocsátás 4,2%-os emelkedést mutatott a folyó év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős, 59 százalékos növekedést jelent, ha mindezt 2019 első nyolc hónapjához viszonyítjuk.
Sheng Laiyun, a Nemzeti Statisztikai Hivatal megbízottja elismerően szólt Kína szilárd gazdasági teljesítményéről az év során, amely erős, stabil alapot teremtett a tartós növekedéshez. Kiemelte azonban aggodalmát az egyre összetettebb és bizonytalanabb külső környezet, valamint az elégtelen belföldi kereslet miatt, ami szükségessé teszi a további
konszolidációt, ez pedig elengedhetetlen a fellendülés és a növekedés alapjainak megerősítése érdekében.