2020 szeptemberében négyszer olcsóbb volt egy konténer szállítási költsége, mint 2021 szeptemberében. Logisztikai szakértők már korábban figyelmeztettek arra, hogy a járvány miatt költségnövekedés várható, de hogy 12 hónap alatt megnégyszereződik az ár, arra kevesen számítottak. Az ellátási lánc ezen problémái bizonyos területeken különösen hangsúlyosak.
Például a The Economist Worldwide Cost of Living Survey szerint Tel-Aviv lett a legdrágább hely a világon 2021-ben. Izrael földrajzi és geopolitikai kihívásai csak részben vezetnek az ilyen magas megélhetési költségekhez (COL), hiszen nincs könnyű hozzáférésük a közeli nemzetközi nyílt piacokhoz, mint a Mercosur, a NAFTA vagy az EU. Mivel a szállítási költségek minden idők csúcsára ugrottak, így az élelmiszerek, az alkohol, stb. árai is drámai mértékben emelkedtek, ezért a város COL-értéke soha nem látott szintre lépett. A The Economist szerint azonban ennek a növekedésnek nagy része az erős sékellel (Izrael valutája) hozható összefüggésbe. A deviza különösen jól teljesített az amerikai dollárral szemben az ország sikeres COVID-19 oltási kampányának köszönhetően, illetve mert vonzó helyszínné vált a külföldi technológiai befektetők számára. Ezeket az adatokat 2021 augusztusában és szeptemberében gyűjtötték, ami azt jelenti, hogy ebben még nem játszott szerepet az ország közelmúltbeli döntése, amely szerint az Omicron-változat miatt bezárja az országot, ami hatással lehet a hosszú távú külföldi befektetésekre.
A The Economist adatai éves összevetésben 3,5%-os globális növekedést mutatnak helyi pénznemekre vetítve, ez a 2020-as 1,9%-os és a 2019-es 2,8%-os növekedéshez képest jelentős emelkedés. Az alábbi grafikonon látható a COL-érték a világ nagyobb városaiban 2021 szeptemberében.
Tel Aviv mellett még néhány város adatai figyelemre méltóak. Az összehasonlításban nem minden városban nőttek a megélhetési költségek, Róma például 16 helyet esett vissza a rangsorban, a 32. helyről a 48. helyre az élelmiszerek, háztartási cikkek és ruházati cikkek költségeinek drasztikus csökkenése miatt. Teherán felfelé lépett a rangsorban, de emögött az ország ellen az Egyesült Államok által újra bevezetett szankciók állnak, és vezetnek a folyamatos áruhiányhoz, illetve a megemelkedett importárakhoz. Tel Aviv mellett Párizs, Szingapúr, Zürich és Hongkong drágább városok, mint New York.
Áruszinten a kategória számít. Az olajárak világszerte emelkedtek, ami a szállítási költségek 21%-os növekedését okozta. A dohányárak is átlagosan 6,7%-kal nőttek az elmúlt időszakban. Az élelmiszerárak általában nem növekedtek annyira, és egy üveg sör fogyasztói ára sem változott sokat világszerte 2020 óta.
Ezeken a rangsorokon és a kapcsolódó grafikonokon láthatjuk azt, hogy manapság különösen ingadozónak tűnnek, ami a COVID közvetlen hatása. Korábban ezen listák jelentős eltolódását csak olyan problémák idézhették elő, mint a hiperinfláció (Venezuela), vagy a világhatalmak szankciói (Irán). A múltban szignifikáns változás ezeken a statisztikákon rövid időn belül nem történtek, hiszen ezek mindig a hosszú távú gazdasági trendek és politikai változások eredményei voltak. Manapság azonban a COL sokkal ingatagabb, mivel a COVID újabb hullámai egyik napról a másikra megváltoztathatják egy ország gazdaságát.