Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Trump Bump

Évek óta az amerikai indexek, különösen az S&P 500, uralják a globális részvénypiacokat, következetesen felülmúlva a többi nagy indexet. Trump januári beiktatása óta azonban drámaian megváltozott a helyzet. Az S&P 500 6%-ot esett, miközben az európai és ázsiai részvénypiacok megugrottak, ami a befektetési tőke váratlan újraelosztását jelzi.

A piaci vezetés megfordulása

Trump „Amerika az első” politikája az Egyesült Államok gazdasági dominanciájának megerősítésére irányult, azonban a pénzügyi piacokon éppen ellenkező hatást váltott ki. Közben a német DAX 10%-ot, a Stoxx 600 4,3%-ot, a hongkongi Hang Seng index pedig több mint 20%-ot emelkedett. Eközben az amerikai piacok volatilitással küzdenek, amit nagyrészt a vámokkal, a kormányzati kiadások csökkentésével és a változó geopolitikai szövetségekkel kapcsolatos bizonytalanság okoz.

Az európai piacok különösen eredményesen profitáltak abból, hogy Trump a NATO-országoktól a katonai kiadások növelését követeli. Ez tőkét injektált a védelmi ágazatokba, ami növelte a befektetők bizalmát a régióban. Hasonlóképpen, Kína agresszív gazdaságélénkítő intézkedései felpezsdítették a befektetők optimizmusát, ami azonnal a hongkongi Hang Seng index emelkedéséhez vezetett. Még a mexikói IPC index is 5%-kal emelkedett, ami az amerikai kereskedelmi korlátokkal szembeni ellenálló képességről tanúskodik.

A befektetők az USA határain túlra tekintenek

Mivel az amerikai piacok a politika által kiváltott zavarokkal néznek szembe, a befektetési cégek egyre inkább a nemzetközi részvények felé terelik ügyfeleiket. A Morgan Stanley befektetési vezérigazgató-helyettese, Jitania Kandhari a külföldi piacok iránti növekvő érdeklődésről számol be, míg a J.P. Morgan globális gazdasági kutatási vezetője, Bruce Kasman azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy portfólióikban „halványítsák el az amerikai kivételességet”.

A tendencia a tőkeáramlásokban is tükröződik. Az amerikai részvényekbe való évekig tartó erőteljes befektetések után – csak 2024-ben 420 milliárd dollár – az amerikai részvényeket követő alapokból 2025 elején nettó 2,5 milliárd dollárt vontak ki. Bár ez szerény elmozdulás, a lendület azt sugallja, hogy jelentősebb átcsoportosítás lehet folyamatban.

Hosszú távú következmények

A jelenlegi tendencia ellenére sok elemző úgy véli, hogy az amerikai részvények újra talpra fognak állni. A nagyrészt a kormányzati kiadások által vezérelt európai növekedés nem biztos, hogy fenntartható, és a globális gazdasági lassulás végső soron pedig minden piacot érinthet. Történelmileg az amerikai részvények ellenállónak bizonyultak, és az olyan befektetők, mint Paul Christopher, a Wells Fargo munkatársa, azzal érvelnek, hogy az amerikai piacok még mindig strukturális előnyökkel rendelkeznek globális társaikkal szemben.

Az amerikai részvényektől való elmozdulás azonban felveti a kérdést, hogy vajon az amerikai piacok fölényének korszaka a végéhez közeledik-e? Ahogy a befektetők újraértékelik a kockázatokat és a lehetőségeket, az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy ez egy átmeneti korrekció, vagy a globális tőkeelosztás mélyrehatóbb változásának kezdete.