Az EU legfontosabb gazdasági motorjának számító Németország példátlanul sokféle válsággal néz szembe, amelyek egyre több fontos iparágban, így az autóiparban, a vegyiparban és a gépiparban is jelentkeznek. Az ország gazdasága évek óta lassul, az éves GDP 2021 óta folyamatosan csökken, és azóta negyedéves reál-GDP-növekedés sem volt.
A feldolgozóipar, amely egykor a német gazdaság büszkesége volt, meredek visszaesésen ment keresztül; szeptemberben az ipari termelés a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 16%-kal csökkent a 2017-es csúcshoz képest. A gazdasági zsugorodás miatt Németország számos legnagyobb vállalata komoly átszervezési szükségletekkel küzd, és rekordszintű kereslet alakult ki a vállalatátalakítási szolgáltatások iránt.
A német ipar egyik sarokkövének számító autóipar szintén mélyen gyökerező problémákkal küzd. A Volkswagen nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy először fontolgatta gyárbezárásokat hazai földön. Ez a lépés tükrözi a német autógyártás általánosabb tendenciáját, ahol a hazai járműgyártás jelentősen visszaesett. A német autóipari szövetség (VDA) jelentése szerint a termelés 2016-ban 5,7 millió járművel érte el a csúcsot, de 2023-ra ez a szám 4,1 millióra esett vissza – , ami több mint 25%-os csökkenést jelent. Az iparágban a munkahelyek megszűnése is hasonlóan erőteljes: 2018 óta 64 000 autóipari álláshely szűnt meg, és további leépítések fenyegetnek, ahogy az iparág átáll az elektromos járművekre. Ezek a változások óriási kihívásokat jelentenek, különösen az ország autóalkatrész-beszállítói hálózata számára, akiknek szembe kell nézniük az elöregedés kockázatával, mivel az elektromos járművekhez sokkal kevesebb alkatrészre van szükség, mint a hagyományos autókhoz.
A közgazdászok Németország gazdasági gyengélkedését a magas munkaerő- és energiaköltségeknek, a társasági adóknak és a szabályozási akadályoknak tulajdonítják. A 2022-es energiaválságot követően, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója idézett elő, az energiaárak az egekbe szöktek, ami még költségesebbé tette a termelést, és egyes ipari létesítményeket egyenesen a bezárására kényszerítette. A vegyipari termelés, amely szorosan kötődik az energiaköltségekhez, 2018 óta 18%-kal csökkent. A közelmúltbeli energiaár-csökkentés ellenére Németország még mindig a háború előtti szint háromszorosával magasabb áraival küzd, ami igen hátrányos helyzetbe hozza a globális versenytársakkal szemben.
Ezzel együtt Németország kormánya jelentős politikai kihívásokkal is szembesül. Olaf Scholz kancellár koalícióját – a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok törékeny szövetségét – állandó politikai nézeteltérések jellemzik, és egyre több a spekuláció az esetleges összeomlásról. Ebben a hatalmi vákuumban a populista pártok, például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért népszerűsége megnőtt, ami jelentősen hozzájárul a politikai instabilitáshoz. Politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha ezzel nem foglalkoznak, az alááshatja Németország képességét arra, hogy egy kritikus időszakban hatékony gazdasági reformokat hajtson végre.