Kína gazdasági növekedése az erős évkezdet után tavasszal jelentős lassulást tapasztalt – jelentették hétfőn. A visszaesést elsősorban az ingatlanpiaci összeomlásnak tulajdonítják, ami óvatosabbá tette a fogyasztókat a költekezéssel kapcsolatban.
A legfrissebb adatok szerint a kínai gazdaság a második negyedévben mindössze 0,7 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, ami jócskán elmaradt a közgazdászok várakozásaitól, éves szinten ez a növekedési ütem pedig körülbelül 2,8 százalékot jelent, ami jelentősen elmarad az első negyedévről jelentett 6,1 százalékos éves szintű ütemtől. Ez a lassulás nyomást gyakorol a Kommunista Pártra, akinek a vezetői hamarosan egy kulcsfontosságú négynapos találkozóra gyűlnek össze Pekingben, ahol a jövőre vonatkozó gazdasági stratégiákat vitatják majd meg. A kínai kormány mindenesetre még az eredmények előtt szigorította a tájékoztatás ellenőrzését, többek között a Nemzeti Statisztikai Hivatal szokásos sajtótájékoztatójának törlésével és a kínai vállalatok eredménybeszámolóinak lassulásával. Hszi Csin-ping elnök előtt ma az a kihívás áll, hogy a visszaesés közepette fenntartsa a gazdaságpolitikájába vetett bizalmat. A kormány az ingatlanpiaci visszaesést a feldolgozóipari beruházások fellendítésével – amelyek az év első felében 9,5 százalékkal nőttek – és az export növelésével próbálta ellensúlyozni. Ez a stratégia azonban árutúlkínálathoz és jelentős árcsökkentéshez vezetett, mivel a vállalatok versenyeznek a fogyasztók figyelméért egy olyan piacon, ahol a kiadások továbbra is visszafogottak.
Az export felfutása globális reakciókat is kiváltott: más országok magasabb vámokat vetettek ki, mivel óvakodtak a kínai termékek beáramlásától. A megnövekedett exportbevételek ellenére a hazai fogyasztói kiadások továbbra is gyengék. A kiskereskedelmi forgalom júniusban mindössze 2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amit elsősorban az élelmiszereladások támogattak, míg az autóeladások 6,2 százalékkal estek vissza az autógyártók agresszív árcsökkentései miatt. A Société Générale elemzői „sokkolónak” nevezték a kiskereskedelmi forgalom visszaesését, amely a „bizonytalanul sántikáló” gazdaságot jelzi. A szakértők szerint Pekingnek növelnie kellene az állami nyugdíjakat, az állami egészségbiztosítást és a jóléti kifizetéseket a fogyasztói kiadások ösztönzése érdekében. A kormány azonban vonakodik átcsoportosítani a katonai kiadásokból vagy az állami tulajdonú vállalatoktól származó forrásokat.
A helyi önkormányzatok is pénzügyi kihívásokkal küzdenek, amelyeket az ingatlanválság súlyosbít. Megemelték az adóbeszedési és szolgáltatási díjakat, hogy ellensúlyozzák a földbérletekből származó bevételek csökkenését. Ez tovább feszítette a háztartások költségvetését, ami miatt sok fogyasztó az olcsóbb termékeket választja, hogy pénzügyeit kiterjessze.
A lakáspiac továbbra is problémás, mivel mintegy 20 millió befejezetlen, előre eladott lakás még nem került átadásra, ami folyamatos feszültséget okoz az ágazatban. A hazai és nemzetközi kihívásokkal egyaránt szembesülő építőipari vállalatok a tengerentúli kereslet csökkenésével a Kínán belüli infrastrukturális projektek felé fordultak.
Jelentős aggodalomra ad okot a többlet gyártási kapacitás miatti defláció lehetősége, ami széles körű árcsökkenéshez vezethet, és tovább gyengítheti a gazdasági stabilitást. A nagykereskedelmi árak már csökkentek, a fogyasztói árak pedig csak kis mértékben emelkednek.
E kihívások ellenére volt néhány pozitív fejlemény is. A több országból érkező turisták vízumkötelezettségének feloldásáról szóló döntés például a nemzetközi látogatók számának megugrását eredményezte, ami a szállodai árakat növelte a nagyvárosokban, például Sanghajban és Pekingben. Emellett folytatódik Kína exportboomja, ami a múlt hónapban a kereskedelmi többlet rekordot jelentő 99 milliárd dollárt (!) ért el.