A német autóipari óriás kritikus helyzetbe került: a negyedéves nyereség 42 %-os bezuhanása mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a költségek csökkentésére. Németország legnagyobb ipari munkaadójaként és a nemzetgazdaság egyik legfontosabb pilléreként a VW kihívásai a wolfsburgi központon túl is egyre nagyobb visszhangot keltenek, megingatva a helyi gazdaságok alapjait és aggodalmakat keltve a német autóipar jövőjével kapcsolatban.
A szerdán közzétett jelentés szerint a VW negyedéves nyeresége 2,86 milliárd euróra esett, ami három éve a legalacsonyabb eredménynek számít. Ez a nagymértékben a kulcsfontosságú kínai piac csökkenő keresletének és az emelkedő hazai költségeknek tulajdonított erőteljes visszaesés aláhúzza a határozott szerkezetátalakítás szükségességét. Csak a vállalat fő márkája mintegy 120 000 embert foglalkoztat, így bármilyen működési változtatás nemzetgazdasági érdekű kérdéssé válik. A hatékonyság növelésére javasolt intézkedések, amelyek elbocsátásokat és akár gyárbezárásokat is magukban foglalhatnak, azonban nyugtalanságot keltenek a VW dolgozói körében. Az autógyártó személyzeti vezetője, Arne Meiswinkel, a Volkswagen németországi dolgozóinak többségét képviselő szakszervezettel, az IG Metallal folytatott tárgyalások új fordulója előtt kiemelte a bizony egyre zordabb kilátásokat. Meiswinkel megjegyezte, hogy „a helyzet egyre rosszabb”, és hangsúlyozta az azonnali költségcsökkentő kezdeményezések szükségességét, a szakszervezeti vezetők szerint azonban ezek a kezdeményezések nem mehetnek gyárbezárások árán. Thorsten Gröger, az IG Metall főtárgyalója határozott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül munkahelyi garanciákat biztosítani, akkor a jelenlegi sztrájkmoratórium novemberi lejárta után sztrájkokra készülnek.
A VW és az IG Metall közötti tárgyalások bonyolult háttér előtt zajlanak. Németország autóipara, amely sokáig a nemzeti büszkeség forrása volt, mind a gazdasági változások, mind a környezetvédelmi előírások miatt nyomásnak van kitéve. Hétfőn a VW üzemi tanácsa közölte, hogy a vállalat akár három németországi gyár bezárását is fontolgatja. Az ilyen bezárások, ha megvalósulnak, történelmi elsőséget jelentenének a VW 87 éves fennállása során, és jelentős csapást mérnének Németország amúgy is küszködő gazdaságára, a tét így mindkét fél számára óriási. A Volkswagen számára az üzemek leépítése tűnhet az egyetlen módnak arra, hogy átvészelje a kihívásokkal teli piacot; a szakszervezeti vezetők számára a munkahelyi garanciák biztosítása nem képez tárgyalhatatlan követelést. Mivel a szakszervezetek sztrájkjai fenyegetnek, a további zavarok elkerülése érdekében kompromisszumra van szükség. Bár mindkét fél továbbra is elszánt, egy elhúzódó patthelyzet nem csak a profitveszteséget kockáztatná, hanem Németország gazdasági helyzetét is átrendezhetné.
A tárgyalásoknak máris olyan következményei vannak, amelyek messze túlmutatnak a Volkswagen mérlegén. A globális gazdasági ellenszéllel szemben a VW költségcsökkentésre és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó megközelítése Németország ipari jövőjének előjeleként fog szolgálni, jelezve, hogy a nemzet egyik legikonikusabb munkaadója hogyan tud alkalmazkodni a következő változásokhoz.