Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Vörös lámpák a tengeren

Egy kihívásokkal teli forgatókönyv szerint a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán áthaladó hajózási társaságok nehéz választás előtt állnak. Dönteniük kell arról, hogy megkockáztatják a Vörös-tengeren a húszi lázadók által elkövetett támadásokat és magasabb biztosítási díjat fizetnek, vagy megkerülik Afrikát, ami plusz 10 napot és jelentősen több üzemanyagot igényel. Mindkét lehetőség növeli a költségeket, ami az elemzők előrejelzései szerint végső soron a fogyasztókra lesz hatással a magasabb árak révén.

Késések, késések, késések

Ez a kényszerhelyzet azért merült fel, mert a globális ellátási láncok, amelyek a közelmúltban lábaltak ki a világjárványból, a Szuezi-csatorna esetleges lezárását követően új fenyegetéssel néznek szembe. Marco Forgione, az Export és Nemzetközi Kereskedelem Intézetének munkatársa a „globális ellátási láncok fegyverré válására figyelmeztet”. A Vörös-tenger, amely a globális kereskedelem 12 százaléka szempontjából kritikus fontosságú, most az aggodalom középpontjába került. A húszik folyamatos támadásai a Vörös-tengeren annak ellenére folytatódnak, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetek erőfeszítéseket tesznek a terület védelmére. Az olyan nagy kereskedelmi óriások, mint az Ikea és a Next késésekre számítanak a dél-afrikai Jóreménység-fok körüli átirányítás miatt, ami különösen jelentős lehet a holdújév előtt, ami a csúcsidőszakot jelenti a Kínából érkező export szempontjából.

A tengeri hajózást sokféle hatás éri. Az olajszállító tartályhajók továbbra is a Vörös-tengert használják, és a jelek szerint a húszik nem is kezelik célpontként őket. Ezzel szemben az autószállító hajókat drasztikusan érinti a támadássorozat, és így jelentősen csökken a vörös-tengeri tranzit száma. A Galaxy Leader autószállító eltérítése jól példázza a megnövekedett kockázatokat.

A vörös-tengeri zavarok egybeesnek a Panama-csatorna problémáival, ahol az aszály okozta alacsony vízállás korlátozta a hajók áthaladását, így egyes hajók kénytelenek a Szuezi-csatorna hosszabb útvonalát választani. Az olyan nagy hajózási társaságok, mint például az MSC, a Maersk és a CMA CGM vagy kevesebbet használják, vagy teljesen elkerülik a vörös-tengeri útvonalakat. A kínai Cosco és a német Hapag-Lloyd a helyzetre reagálva szintén alternatív megoldásokat keresnek.

A zavarok története

Expert elemzései azt mutatják, hogy a globális konténerkapacitás több mint egyötöde már nem a Szuezi-csatornán keresztül éri el a célját. Nathan Strang, a Flexport munkatársa hangsúlyozza, hogy az egzisztenciális kockázatok elkerülése az útvonal-átirányítással pragmatikus választás. Történelem során a Szuezi-csatornán többször előfordultak fennakadások, például az 1967-es arab-izraeli háborút követő nyolc éven át lezárták. Jelenleg néhány kisebb konténerszállító pénzügyi okokból továbbra is használja a Vörös-tengert, de a nagyobb szállítmányozási vállalatok még ki tudják gazdálkodni az afrikai kitérő okozta többletköltségeket. A hosszabb áthaladás azonban alááshatja a kisebb cégek gazdaságosságát.

A Kínából az Egyesült Államok keleti partjára vezető út lényegesen hosszabb ideig tart, ami hatással van a szállítási költségekre és a konténerszállítás gazdaságosságára. Jelentősen megemelkedett egy konténer Kínából a keleti parti kikötőkbe történő szállításának ára, a vörös-tengeri biztosítási költségek pedig több mint háromszorosára nőttek. A problémák ellenére a hajózási ágazat rugalmasnak bizonyult. A megnövekedett flottakapacitásnak köszönhetően a hosszabb utazási idők nem jelentenek olyan nagy gondot a vállalatok számára. A szakértők megjegyzik, hogy a világjárvány okozta zavarokkal megbirkózó iparág alkalmazkodik ezekhez az új kihívásokhoz, bár a hatása továbbra is számottevő.