A Disney évről évre ontja magából a CGI-jal felturbózott élőszereplős remake-eket. A szórakoztatóipari óriás az elmúlt években rengeteg ilyen, úgynevezett „újjáélesztést” készített animációs klasszikusaiból, a kritikusok rendszeresen fanyalognak, és mégis bármilyen rossz is a fogadtatás, a Disney élőszereplős újragondolásai csak jönnek és jönnek.
2023-ra már csaknem minden animációs Disney-klasszikushoz társítható egy-egy élőszereplős utód. Robert Zemeckis tavaly egy Tom Hanks főszereplésével készült Pinokkiót szállított, legutóbb pedig Rob Marshall mutatta be „A kis hableány” című filmjét Halle Bailey főszereplésével. És már nem sokat kell várni a közönségnek a következő kiválasztottakra: itt lesz nekünk Bambi, Herkules, de még Hófehérke sem jelenthet tabut.
Természetesen azért az évek során akadtak kellemes kivételek, tehát erős általánosítás lenne, ha azt mondanánk, hogy minden Disney remake rossz vagy legalábbis közepes. Kenneth Branagh „Hamupipőke” című filmje tagadhatatlanul bájos újragondolása a mesének, míg David Lowery „Pete sárkánya” című filmje talán felül is múlja az eredetit. De említhetnénk Craig Gillespie Szörnyelláját is, amelyben a mindig extrát nyújtó Emma Stone játssza a hírhedt kutyatolvajt, és teszi azt kifejezetten szórakoztatómódon. Nézzük most a legjobban sikerülteket!
#10: Guy Ritchie „Aladdin” (2019) remake-jéből hiába keresünk bármit, amin érezhető lenne a rendező stílusjegye, ehelyett kapunk egy tisztességesen elkészített feldolgozást, mely igen élvezetesre sikerült. Mena Massoud és Naomi Scott kifejezetten jók Aladdin és Jázmin szerepében, Will Smith pedig brillírozik a Dzsinn szerepében, sőt kifejezetten jól áll neki az a fajta teátrális alakítás, amit sokszor nem szeretünk Smith alakításaiban. A gyenge koreográfia és az esetlen CGI ellenére az Aladdin még így is a jobbak közé sorolandó.
#9: 1996-ban mutatták be a „101 kiskutya” című filmet Jeff Daniels és Joely Richardson főszereplésével, akiknek kutyái egymásba szeretnek és rengeteg kiskutyájuk születik, de a film csúcspontja mégsem ez, hanem Glenn Close fergeteges alakítása Szörnyella szerepében, aki olyan Batman-gonoszokat megidéző, elborult alakítást nyújt, hogy akár egy Oscar-díj jelölést is megért volna.
#8: Niki Caro „Mulan” (2000) adaptációja az eredeti Disney-klasszikus mesét egy közepes akció-látványossággá alakítja át. Bár a film művészeti rendezése, látványvilága és jelmezei kimondottan erősek, a szellemesség és a dialógusok kifejezetten gyengék, sőt sokszor bugyuták, ami mégis kiemeli a felújítások mocsarából, az kétségtelenül Liu Yifei meggyőző alakítása, a lenyűgöző harci koreográfia és az eredetitől való bátor elvonatkoztatások. A Jason Scott Lee és Gong Li által alakított új gonosztevőkkel bemutatott „Mulan” végeredményben egy elsöprő erejű háborús eposz lett, amely a mesebeli női hős még erősebb oldalát mutatja meg.
#7: Tim Burton második élőszereplős remake-je, a „Dumbo” (2019) talán még okosabb, érzelmesebb, mint az „Alice Csodaországban”. A történet persze a cuki cirkuszi elefántbébiről szól, akinek óriási fülei vannak, amelyek segítségével repülni tud, de ezúttal a cirkuszát egy Michael Keaton által alakított vidámparki vállalkozó vásárolja meg. A Disney már sokszor tette gonosztevővé a szívtelen kapitalistákat, de a Dumbóban a stúdió mintha saját magára mutogatna, ami váratlan pluszt ad Burton egyébként is gazdag fantáziájának.