A performanszművészet úttörője és „nagyasszonya” – ahogyan Marina Abramović önmagát definiálja – az elmúlt 50 évben teste és elméje határait feszegetve bűvölte el a közönséget. A napokban a londoni Királyi Művészeti Akadémiában nyílt retrospektív kiállítás Abramović pályafutásának kulcsfontosságú pillanatait mutatja be szobrászaton, videókon, installációkon és performanszokon keresztül. Az olyan művek, mint a The Artist is Present (A művész jelen van) archív felvételek segítségével kerülnek újból színpadra, míg másokat a Marina Abramović módszerén képzett performanszművészek következő generációja ad elő.
A január 1-ig látható nagyszabású kiállítás az Egyesült Királyság első nagy retrospektívje a merész művésznőnek, több mint 50 darabot mutat be, amelyek a szerb performanszművész átütő karrierjének teljes szélességét lefedik. Megdöbbentő módon ez az első retrospektív bemutató az intézmény történetében, amelyet egy női alkotónak adtak. Mentségükre szóljon, hogy legalább nem óvatoskodtak: a tárlat kétségkívül könyörtelen és sokkoló. Szerepelnek a kiállításon többek között a Rhythm 0 (1974) című előadás emlékei is, ahol a közönséget arra kérték, hogy a művésznő testét korlátlanul használják vászonként, és fessék, skalpolják, tollazzák vagy akár lőjék is le. A tárlaton láthatók a The Artist is Present (2010) című performansz/játékfilm jelenetei is, amely szó szerint egy bámuló verseny Marina és bárki között, aki le akart vele szemben ülni a MoMA-ban, New Yorkban. Egy másik emlékezetes performansza alkalmával Abramović és partnere, Ulay egymás arcát csapkodják, ordítoznak egymással, és veszélyes egyensúlyozó mutatványt hajtanak végre egy íjjal és nyíllal, a másik szívére irányítva.
A kiállításon más előadók újra eljátsszák a korai műveket, miközben teremről teremre járunk. Nagyon sok Marina van itt a maga sokféle alakjában: hol borotvapengével játszik, önkárosító módon ötágú csillagot vágva a hasára, hol pedig egy elsötétített galériába sétálunk, ahol Lou Reed, Lady Gaga, Ulay és további 1545 néző néz farkasszemet a művésznővel a már említett MoMA kiállításról.
A halál közelsége nem újdonság Marina Abramović számára, de soha nem volt közelebb hozzá, mint három hónappal ezelőtt, amikor a 76 éves performanszművész tüdőembóliát kapott és majdnem meghalt. A kiállítás megnyitóján a szerb művésznő felidézte az év eleji három műtéttel és tíz transzfúzióval járó egészségügyi problémáját. „Hihetetlen fájdalmaim voltak, azt mondták, csoda, hogy túléltem” – mondta a sajtótájékoztatón megjelenteknek, és kitartását a gyakorlatban való alkalmazásának tulajdonította. „Minden ismeretet és tapasztalatot felhasználtam előadásaim során: a légzést, a fájdalom kezelését, a tudatossággal való munkát.”
Abramović vitán felül az utóbbi évtizedek legbátrabb és legszélsőségesebb művésze, akit az ember a maga oldalán szeretne tudni egy csatában. Páratlan karrierje alatt számos alkalommal feszegette fizikai és pszichológiai határait, tette kockára egészségét, józan eszét, sőt az életét is. Hatalmas örökséget hagyott maga után, és nagyon reméljük, hogy még tartogat meglepetéseket a közönségének!