test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

STEP UP! – Mentális felkészítés a csapatsportban a magasabb szintű küzdelmekre, 2. epizód: „Self-oriented” személyiségtípusok a magasabb ligában

Az új kihívás, egy magasabb szinten történő megfelelés különböző személyiségtípusú sportolókból, különböző reakciókat hoz elő. Egymástól teljesen eltérő mentális mechanizmusok figyelhetők meg az újonc csapatokban, de bármennyire más a mechanizmus, a végeredmény mentális szempontból mégis nagyon hasonló. És ilyenkor jönnek az „okos szakmai vélemények”, hogy a srácok vagy a lányok megijedtek a nagy feladattól. Ezzel a hozzáállással pedig elindul egy teljesen rossz helyzetkezelés, melynek a vége a teljes bukás, és a kiesés.

Self-oriented mentalitás

Alapvetően két irányt kell megkülönböztetnünk a mentális értékelés szempontjából e téren: a „self oriented”, vagyis önérdekű vagy öncélú játékosokat, illetve a „team oriented”, vagyis a csapatközpontú, csapatérdekeket előtérbe helyező játékosokat. Ha kimondottan egy új bajnokság, ráadásul magasabb osztályban történő szereplés szempontjából nézzük a dolgokat, akkor elmondhatjuk, hogy e két típus között óriási különbségek vannak. A self-oriented ugyanis várja a magasabb osztályt. Mivel számukra a státusz, az imázs rendkívül fontos, alapvetően azt gondolnánk, hogy probléma nélkül veszik az akadályt, hiszen egy magasabb osztályba történő felkerülés egyértelműen státusznövelő tényező, hiszen mégiscsak másabb azzal dicsekedni, hogy az első osztályban játszik valaki. De sajnos nem minden esetben, sőt, az esetek legkisebb hányadában gondolkoznak így az amúgy kihívást kereső, proaktív sportolók. Számukra ugyanis a saját környezetük elismerése, a mikrokörnyezetükben történő „nagy emberré válás” a legfőbb motívum a sportban. Innen azért már egyszerűen visszavezethető, hogy a másodosztályban – amit ugye megnyertek az előző évben -, ők a „királyok” pozíciót foglalták el, és ebben fürdőztek. Minden mérkőzés egy újabb megdicsőülést jelentett számukra, és ezzel köszönik szépen nagyon jól el is voltak. Persze vonzza őket a magasabb liga, de ugyanakkor ott a veszély az új bajnokságban, hiszen királyból könnyen válnak „gyaloggá” a sakktáblán, és ettől a visszaeséstől rettegnek. Nagyon sokszor meg is futamodnak annak ellenére, hogy abszolút jók a krízishelyzetben és nem félnek a változástól, de mindent megelőz az imázs, a róluk kialakított kép. Legtöbb esetben a válogatottaknál is komoly gondot okoz ez a jelenség, hiszen hasonló a mentális folyamat ahhoz, amikor valaki a saját klubjában vezér és a válogatottban egy játékos a sok közül. Még ha fontos játékos is, de nem az egyetlen meghatározó eleme a csapatnak. Márpedig ők ezt szeretik. A self-oriented típusok: Ruler és Individual. Az Individual, aki gyorsabban és jobban kijön ebből a helyzetből. A Ruler számára ez egy komoly folyamat, melynek időtartama nagyban függ az adott játékos másodlagos személyiségétől. Ha Ruler-Individual, akkor gyorsabb az épülési mechanizmus, ha Ruler-Expert, akkor lassabb a folyamat.

Az Individual kezdés

Éppen ezért nagyon fontos egy új csapat számára az Individual játékosok jelenléte, akik szintén self-oriented karakterek, viszont nincs tele a fejük a „mit mondanak majd rólam”, vagy éppen „hogyan veszélyeztetem az imázsomat” gondolatokkal. Emiatt szabadabban tudnak játszani, persze a tőlük megszokott, sokszor kiszámíthatatlan, hangulatfüggő módon. De azt hosszú idők tapasztalatait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy új, magasabb osztályban kezdő csapat Individual játékosok nélkül nem tudnak sikert elérni. Ők azok ugyanis, akik be tudják motiválni a többieket. Akik nagy hatással tudnak lenni a team-oriented játékostársak félelmeire, kételyeire. Nekik mindegy, hogy első vagy másodosztály, csak sokan legyenek a lelátón, és lehessen élvezni a mérkőzéseket. Mivel az Individual imádja az új dolgokat, szereti a változást, ezért nagy lendülettel vág bele az új bajnokságba, ha csak el nem veszik a kedvét. Hogyan történhet ez meg? Egyszerűen. Alapvető hiba az edzők és az őket körülvevő segítőktől, hogy úgy akarják felkészíteni a csapatot, hogy rendszeresen és nagyon sokszor elmondják, hogy „ez bizony más lesz”. Felhívva a figyelmet arra, hogy többet kell dolgozni, többet kell koncentrálni, többet kell szenvedni. Legalábbis az Individual számára az üzenet mindenképp a szenvedés, holott ő csak élvezni akarja az új közeget. Nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy még el sem kezdődik a bajnokság, és az Individual játékosok lelkesedését már kiölték. És hát nyilván így igaza lesz az „okos szakembereknek”, és jöhetnek az „én megmondtam” kezdetű mondatok. A fanyar „humor” az egészben meg pont az, hogy pontosan azért alakult úgy minden, mert ő megmondta, és ezzel az életkedvét is elvette a dinamikus játékosoknak.


Előző rész

STEP UP! – Mentális felkészítés a csapatsportban a magasabb szintű küzdelmekre (1. epizód)