Ahogy láttuk alapvetően a self-oriented játékosokat vonzza és motiválja a magasabb osztályba kerülés, és ha nem tesszük tönkre a lelkesedésüket, akkor komoly dinamikát adnak a csapatnak, illetve esélyt arra, hogy elkerüljük a kiesést. A team-oriented játékosoknál már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen náluk a psziché legmélyebb pontjaira szükséges hatni ahhoz, hogy egyáltalán elfogadható teljesítménnyel indítsanak egy magasabb osztályú bajnokságot.
Team-oriented mentalitás
A rutin, a már megszokott és begyakorolt elemek és az ismert környezet az alapvető sikerkritériumai a team-oriented – Supporter és Expert – típusú játékosoknak. Ha józan ésszel belegondolunk, akkor ezek közül egyik sem adott egy új bajnokságban, ha magasabb osztályba kerül a csapat. Ahogy azt Supporter gyermekeknél alapszabályként kell elkönyvelni, hogy csak utolsó esetben szakítsuk ki a megszokott környezetéből, mert nagyon nehezen és komoly stressz árán találja meg a helyét az új környezetben, ugyanezt el kell mondanunk a Supporter játékosokról is. Egyedül nem tud megbirkózni egy ilyen kihívással. És itt nagyon fontos tudnunk, hogy hiába élsportolóról van szó, vagy egy átlagszemélyről, hasonló helyzetekre hasonló módon reagál mentálisan. Az ő felkészítésük ezért hosszadalmasabb folyamat. Azonban tudomásul kell venni, hogy még ha mindent tökéletesen is végeztünk el, nem ők lesznek azok, akik az első mérkőzéseken megváltják a világot. Ha egy Ruler vagy Individual játékos az első 4-5 mérkőzésen – általános felfogás szerint két hazai és két idegenbeli mérkőzésnek el kell telnie a komolyabb értékeléshez – nem találja meg önmagát és igazi kvalitásait nem tudja megmutatni, akkor nagy baj van. És ellenőrizgethetjük azt, hogy amúgy jobban játszik mérkőzésről-mérkőzésre, de ez semmit nem jelent a mentális fejlődése szempontjából. Mert náluk egyértelmű, látványos áttörésnek kell bekövetkeznie. Olyannak, amikor már nem kételkedünk abban, hogy „megérkezett” az új bajnokságba. A team-oriented játékosoknál teljesen más a helyzet. Itt valóban fontos az, hogy a bátorságát, az aktivitását és a félelmi szintjét értékeljük úgy, hogy a mérkőzéseket vessük össze. Ha látható fejlődés, akkor nincs gond, magára fog találni, valóban kezdi megszokni az új környezetet. Ezt a „normál aktivitásában” lehet mérni. Nem azt kell megvizsgálni, hogy kierőszakol-e magából passzokat, lövéseket, próbálkozásokat, vagy netán aktivizálja magát, amikor rámordul az edző, hanem saját motivációjából, természetes úton elindul-e egy aktív állapot felé.
A Supporter és a felelősség
Ebben komoly mértékben segítségére lehet edzője, akinek a feladata, a felelősség átvállalása, mert a Supporter játékosok az új felelősségtől félnek leginkább. Mi lesz, ha eladom a labdát? Mi lesz, ha kihagyom a helyzetet? Mi lesz, ha ezzel tönkreteszem a csapat eredményét? Hiszen ők leginkább attól félnek, hogy a csapatnak, a közösségnek kárt okoznak. Ezt a felelősséget nem merik magukra vállalni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy az edző közbelépjen, és a „következő helyzet a tiéd, nem baj, ha kihagyod, az én felelősségem” mondattal nagyon sokat tud segíteni abban, hogy dinamizálja a jó képességű Supporter játékosát. Sokan mondják, hogy hát persze, ez általában bejön, de nincs igazuk. Eleve az általában, egy olyan témában, ahol emberekről van szó, nem állja meg a helyét, mert az általánosításban nagy veszélyek vannak. Ha például az edző egy self-oriented játékost biztat ugyanezzel a mondattal, akkor biztos lehet benne, hogy 5-6 átgondolatlan, elkapkodott és általában sikertelen próbálkozást vásárolt saját csapatának. Mert hát egy Ruler vagy Individual játékosnak ez olaj a tűzre ahhoz, hogy még inkább önző módon lépjen fel, hiszen most már felhatalmazása is van hozzá! A Supporter játékosok esetében nagyon fontos az edző-játékos kapcsolat magas szinten történő tartása az első mérkőzéseken, mert így az edző a játékos valódi lelkiállapotát is nyomon tudja követni, és a Supporter sportolók esetében ezen múlik minden.