Free Porn
xbporn
https://www.bangspankxxx.com
voguerre
southampton escorts
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Szuperliga-dráma, avagy tömeg és prémium a sportban 1. epizód: Hogyan lett a labdarúgás tömegtermék?

Mást sem lehet látni, az üzletemberek számára pedig talán leginkább a 2008-as válság óta teljesen egyértelmű, hogy minden piacon léteznie kell „tömeg” és „prémium” terméknek, szolgáltatásnak. Aztán azonnal meg is lehet cáfolni ezt a gondolatot, mert biztosan lehet olyat területet találni – azért többszöri nekifutásra sem jutott eszembe olyan szektor, helyzet, amikor ne tudnék rámutatni a két irányra előbb vagy utóbb – ahol ez az állítás nem igaz. Talán a 2021-es év egyik legizgalmasabb kérdése lesz a sportvilágban, hogy vajon a labdarúgás ezek közé a kivételek közé tartozik-e, vagy pedig „semmivel sem különb”, mint életünk összes többi területe, a gazdaság egésze.

Nem gurult el a gyógyszer

Nem csak a kedélyeket, hanem az utcákat is felkorbácsoló hír volt a Szuperliga megalakulásának bejelentése. De tulajdonképpen kit érdekel, ha pár labdarúgó klub úgy dönt, hogy egy külön ligát hoz létre? Abban az esetben, ha ez a pár klub a legnagyobb presztízsű és táború klubokat jelenti, akkor természetesen mindenkit. Sokan próbálják kitalálni, hogy mi áll a háttérben és miért reagált az UEFA úgy, ahogy azt tette. Nyilván szeretnénk azt hinni, hogy valóban a szurkolók állnak a középpontban és vannak „jók” meg „rosszak” ebben a helyzetben is, és persze mindig a gazdagok a rosszak, ezért nem nehéz szembe fordítani velük a közhangulatot. Nagyon sok kérdést felvetett ez a hullám a tulajdonlásról és az azzal járó felelősségről. Aztán jöttek a vélemények a tulajdon védelméről, a tulajdonos önálló döntéshozatali lehetőségéről és jogáról, bár ezek a vélemények sokkal halkabbak voltak a másik oldalhoz képest. Miután ez az egész rögtön kikerült a közhangulatba, így tulajdonképpen a „nép” ítéletét láthattuk, hallhattuk ezzel kapcsolatban, ami viszont mindig elvonja a figyelmet a valódi indokokról és célokról. Ebben mindig ez a veszély. Ráadásul, ha a nép nyelvén beszélünk, akkor mindig olyan célokat kell találni mindenkinek, ami egyértelmű, ismert és objektív. Tehát pénz, hatalom, az ezzel való visszaélés stb. Ezen a ponton azt már rég elfelejtjük, hogy a tulajdonosok is csak „emberek” és mint ilyen rendelkeznek belső motivációkkal, amelyek túlmutatnak a pénzen. Sőt, az igazán gazdag embereket szinte soha nem a pénz motiválja és sokkal komplexebb módon kell a mozgatórugókat megközelíteni, ha meg akarjuk érteni őket. Most egyelőre az egész kezdeményezést lehurrogták, hiszen szinte mindenki erőből lépett fel a ligát alapítók ellen. De valóban úgy gondoljuk, hogy ennek az egésznek nem volt alapja? Valóban úgy gondoljuk, hogy pár gazdag embernek „elgurult a gyógyszere” és hatalmi mámorukban már nem tudtak mit kitalálni? Azért ez nem így működik. Itt konkrét koncepcióról volt szó és mint stratéga bízvást állíthatom, az ilyen ötletek nem két nap alatt születnek meg, még a sport területén sem. Mivel viszont nem igazán akart senki ennek az egésznek a mélyére ásni, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a helyzetet nem oldották meg. Márpedig, ha nincs megoldás, akkor ez a koncepció, immáron erősebb és tudatosabb köntösben fog visszatérni valahol, valakitől.

Létjogosultság-vizsgálat

A sport üzlet és ennek okán úgy is kell vizsgálni azt. Nyilván sok szurkolónak az egyik legnagyobb örömfaktor az életében, de azt valakinek vagy valakiknek finanszírozniuk kell. Léteznek olyan országok ahol ez tisztán piacgazdasági alapon valósul meg és a tulajdonos vállalkozásként végzi az irányítást. Van, ahol az állam kezében vannak a fő irányvonalak, sokszor a tulajdon egy része vagy akár teljes egésze is. Valamint létezik a két út ötvözete is. Ha azonban nem állami kézben lévő klubról beszélünk, a tulajdonos kénytelen előbb-utóbb üzleti fejjel gondolkozni, imádja bármennyire is a sportágat. Márpedig, ha a labdarúgást üzleti szemmel nézem és a „tömeg” illetve a „prémium” üzleti kategóriák közül az egyikbe kell besorolnom, nem kérdés, hogy a tömegbe kerül. Az üzleti döntéshozók pontosan tudják, hogy ez nem a minőségre utal, hanem magára a „termékszerkezetre”, a termék állapotára illetve leginkább a hozzá tartozó célcsoport számosságára. Noha többféle értelmezése létezik a prémiumnak az üzletben is, azonban a stratégiai szempontból elfogadott „tényleges prémium” első feltétele az, hogy ne legyen mindenki számára elérhető, a termékhez kizárólag a vásárlók vagy a felhasználók egy kicsiny, ám jól körülhatárolható csoportja férhessen hozzá. Ha visszagondolunk az elmúlt évekre, a labdarúgás ezzel tökéletesen ellentétes irányt képviselt. A sportág egyre ismertebb és közkedveltebb a világ minden részén. Ha csak egy pár mérföldkövet említsek: az afrikai kontinens bevonása a világfociba, az USA hagyományos sportágai mellett történő megjelenés és elfogadottság, de említhetnénk a világbajnokságon vagy épp az Európa bajnokságon résztevő csapatok számának jelentős növekedését is. A játék színvonala nő, egyre nagyobb sztárok vannak és egyre magasabb szintű tudás szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Egy valami viszont biztos: üzleti-stratégiai szempontból a labdarúgás egyértelműen „tömegtermékké” vált mára.


Következő epizód

Szuperliga-dráma, avagy tömeg és prémium a sportban 2. epizód: Döntéshozatali mechanizmus és személyiség alapú stratégia