test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

A csalók soha nem veszítenek – Válságkezelési leckék egy amerikai sportbotrányból, 3. rész

Az Astros története ezen a ponton válik baseball történetből egy olyan történetté, amely arról szól, hogyan alázza meg magát egy multimilliárdos üzlet. A Liga által kiszabott büntetés ugyanis meglehetősen elnézőre sikeredett. Az Astros büntetése az MLB alkotmánya által kiszabható maximális, 5 millió USD volt, valamint elvesztették az első és második fordulós választási jogukat a draft-on (játékosválogató eseményen) 2020-ban és 2021-ben. Továbbá, Luhnow (az Astros vezérigazgatója) és Hinch (vezetőedző) felfüggesztést kapott a teljes 2020-as szezonra, beleértve a rájátszást is. Az Astros tulajdonosai nem sokkal ezután megváltak tőlük.

Tehát a büntetés hiába volt az MLB által egy csapat ellen játékon belüli magatartásért valaha kiszabott legszigorúbb büntetés, még így is nagyon-nagyon enyhe maradt. Ez részben annak is köszönhető, hogy egyetlen játékost sem büntettek meg, mivel a nyomozással való együttműködésük eredményeként immunitást kaptak. Így a csalás által látszólag közvetlenül nem érintett néhány vezető vitte el a balhét és bukott meg, míg a rendszert kidolgozó és megvalósító játékosok büntetlenül távozhattak. Még a Liga nyomozati jelentésének megfogalmazása is gyakran szinte sugallta, hogy „gyerünk tovább, nincs itt semmi látnivaló”.

Ezenfelül 5 millió USD nevetségesen alacsony összegnek számít egy több mint 1,8 milliárd USD értékű szervezet esetén. Bevételük csak 2018-ban 368 millió USD volt. Ebben a helyzetben a maximális 5 millió USD büntetés is mindössze egy kézlegyintés. Az összeg pedig szinte nevetségesnek hat annak tükrében, hogy a szervezet mekkora haszonra tett szert a World Series megnyerésével (a szervezet értéke önmagában 142 millió USD-t emelkedett 2019-ben). Tekintve, hogy az MLB 2019-es bevétele rekordmagas 10,7 milliárd USD volt, „büntetést” emlegetni ebben az esetben komoly felszínességre vall.

A márka védelme bármi áron

Nem csoda, hogy a megkérdezett amerikaiak 52%-a úgy nyilatkozott, hogy az MLB-nek el kellene vennie azt Astros 2017-es World Series bajnoki címét és csupán 35% gondolta ennek ellenkezőjét. Az MLB ösztönzési rendszerének középpontjában azonban nem az igazság áll. Ők nem kormányzó vagy igazságügyi szerv. Az ő dolguk gyorsan és hatékonyan elrendezni a botrányt. Ebben az esetben a hatékonyság azt jelenti, hogy az egész botrányt a lehető leghamarabb múlt időbe kell tenni. Ha így cselekszenek, biztosítják, hogy stabil üzletük a következő években is rekord bevételeket hoz majd. A „részvényesek iránti elkötelezettség” szempontjából néhányan még akár azzal is érvelhetnének, hogy valóban így kell cselekedniük.

Vannak azonban, akik kiállnak amellett, hogy az MLB feladata a sport szentségének és méltóságának védelme. A botrányok azonban nem ritkák a baseball háza táján. Az idei jellopás vitát megelőzően, korábban egy teljesítménynövelő szerekkel kapcsolatos (PED) botrány színesítette a sportág életét. A szóban forgó szteroidokat szedő játékosok történelmi szintre tudták emelni fizikai teljesítményüket. A 90-es évek végén a hazafutás királyai, Barry Bonds, Sammy Sosa és Mark McGuire voltak a sportág ikonjai, akik rekordot rekordra halmoztak. Azonban a „szteroid korszak” rekordjai mellett hatalmas felkiáltójel díszeleg minden esetben a teljesítménynövelő szereknek köszönhetően. Nem túlzás azt állítani, hogy a hatalmas botrányról volt szó; a 2000-es évek elején a sportág néhány kiemelkedő játékosának eskü alatt kellett tanúskodnia az Egyesült Államok Kongresszusa előtt. A szteroid korszak sokféleképpen ártott a baseballnak, és a nagyközönség bizalmának visszanyerése azóta is kulcsfontosságú a sportágban.

Mindegy, hogy mit gondol a Liga a kötelességről, egyértelmű, hogy az elnéző büntetés nem volt elegendő a nagyközönség bizalmának visszanyeréséhez. Legyen ez lecke minden nyilvánosság előtt működő társaság számára: ha az önmagukra kivetett büntetés túlságosan elnéző, nem fogja elérni a kívánt hatást és nem fog véget vetni a botránynak. Előfordul ennek az ellenkezője is, amikor az ellentételezés és a büntetés túlságosan szigorú, amikor például az UEFA egy leplezetlenül kemény, 2 éves eltiltást vetett ki a Manchester City-re. Ezért a hitelesség fenntartásához, a nagy, nyilvánosság előtt működő társaságok számára kötelező érvényű a büntetésekkel szemben tanúsított helyes magatartás.


Előző rész:

A csalók soha nem veszítenek – Válságkezelési leckék egy amerikai sportbotrányból, 2. rész