A DEI-programok visszavágása gyors és határozott volt. Egyes esetekben a vállalatok csendben próbálták meg felszámolni kezdeményezéseiket, hogy elkerüljék a vitákat, és volt, hogy nyilvános nyilatkozatokkal jelezték, hogy felhagynak a sokszínűségre törekvő felvételi gyakorlattal.
Nagy nyilvánosságot kapott vállalati visszalépések
A legjelentősebb visszalépések közé tartozik, hogy a Walmart, az Amazon és a Google esete. A Google 2025 elején a munkatársaknak küldött e-mailben erősítette meg, hogy megszünteti a munkaerő sokszínűségének javítását célzó felvételi célokat. Eközben a McDonald’s szintén felhagyott a demográfiai célokkal, és a DEI-csapatát „befogadási csapattá” nevezte át. A Target is hasonlóképpen nevezte át a „beszállítói sokszínűséget” „beszállítói elkötelezettségre”, hogy igazodjon a változó politikai hullámokhoz. A Spotify-nál Marc Andreessen kockázati tőkés és a vállalat vezetői közötti, nagy nyilvánosságot kapott beszélgetés során kiderült, hogy egyre nagyobb a csalódottság a „vagyonkezelők által a vállalatokra kényszerített szociális politikák” miatt. Ez a beszélgetés tükrözte a Szilícium-völgyben tapasztalható szélesebb körű tendenciát, ahol a részvényesek és politikai szereplők kritikáját követően az olyan vállalatok, mint a Meta és az X jelentősen csökkentették a DEI-központú kezdeményezéseiket.
A kormányzati nyomás szerepe
A vállalati márkanévváltás mellett a szövetségi politika változása is kulcsszerepet játszott a DEI-törekvések lebontásában. Trump elnöki rendeleteit követően a szövetségi ügynökségek utasítást kaptak arra, hogy nevezzék meg és nyilvánosan „szégyenítsék meg” a DEI-szabálysértőket, beleértve a nagy állami vállalatokat is. Az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy a DEI-vel kapcsolatos felvételi és előléptetési politikákat a diszkriminációellenes törvények tükrében fogja vizsgálni, ami további nyomást gyakorol a vállalatokra, hogy hagyjanak fel programjaikkal vagy vizsgálják felül azokat. Több felsőoktatási intézmény, köztük az Észak-Karolinai Egyetem és a Coloradói Egyetem, a változó jogi környezetre reagálva felszámolta DEI-irodáit. Más iskolák, mint például a Princeton, a „várjunk és lássuk” megközelítést választották, arra ösztönözve a tanárokat és a hallgatókat, hogy maradjanak nyugodtak, amíg felmérik, hogy a szövetségi irányelvek hogyan érvényesülnek majd.
A jogi környezet is megváltozott, a DEI-programok jogszerűségét több iparágban is perbe fogták. Edward Blum, a konzervatív aktivista, aki a Legfelsőbb Bíróság ügye mögött állt, amely véget vetett a pozitív diszkriminációnak az egyetemi felvételi eljárásban, folytatta jogi keresztes hadjáratát: jogi cégek, kockázati tőkealapok és nagyvállalatok ellen indított pert a faji alapú felvételi kezdeményezések miatt. A jogi kihívások puszta száma visszatartó hatást váltott ki, ami sok céget bizonytalanná tett a DEI-vel kapcsolatos programok folytatásában.
A DEI csendes leépítése
A szalagcímeket megragadó vállalati bejelentéseken túl sok vállalat inkább a csendesebb visszavágást választja. A HR-osztályokat arra utasították, hogy csökkentsék a DEI-programok láthatóságát anélkül, hogy konkrétan megszüntetnék azokat. A munkavállalói erőforrás-csoportokat és a tudatos előítéletekre vonatkozó képzéseket eltörlik, és a sokszínűségi felvételi célokat csendben elhagyják. A Target például sokatmondó esettanulmányt nyújt erre a megközelítésre: bár a vállalat nyilvánosan kinyilvánította elkötelezettségét a „befogadó munkaerő-felvétel” mellett, a belső átszervezés a DEI-központú felvételi célok megszüntetését eredményezte. Hasonlóképpen a Walmart is eltávolította a DEI-vel kapcsolatos nyelvezetet a vállalati kommunikációjából, miközben a faji egyenlőségi programjaitól elvont forrásokat. A kormányzati szerződésektől függő vállalkozások esetében a DEI-től való visszavonulás még látványosabb volt, a szövetségi ügynökségekkel együttműködő cégeknek mostantól igazolniuk kell, hogy nem alkalmaznak „diszkriminatív” DEI-gyakorlatokat, ami további jogi és pénzügyi kockázatokat jelent a sokszínűségi programok fenntartása szempontjából.
Dackorszak
A széles körű visszavágás ellenére néhány vállalat továbbra is dacos. A JPMorgan Chase és a Goldman Sachs nyilvánosan megerősítette elkötelezettségét a sokszínűség mellett, Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója pedig azzal érvelt, hogy a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek elismerése és kezelése igenis jó üzlet. A Costco, egy másik vállalat, aki a konzervatív részvényesek nyomására felhagyott ugyan a DEI-vel, de ehelyett megduplázta a sokszínűséggel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, azzal érvelve, hogy a befogadó munkaerő növeli az üzleti teljesítményt. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban egyre ritkábbak, hiszen sok vállalati vezető a jogi csatározásoktól és a politikai ellenőrzéstől tartva inkább úgy dönt, hogy fokozatosan megszünteti a DEI-programokat, vagy kevésbé vitatott feltételek mellett átnevezi azokat. Úgy tűnik, hogy a nyílt vállalati aktivizmus korszaka a végéhez közeledik, és helyét a munkahelyi sokszínűség óvatosabb, kockázatkerülő megközelítése veszi át.