Nem sokkal az 1789-es francia forradalom előtt a lakosság felső 10%-a rendelkezett az ország vagyonának nagyjából 90%-ával, a felső 1% pedig a 60%-ával. Az Oxfam jelentése szerint 2020 óta a leggazdagabb 1% a világon létrehozott összes vagyon közel kétharmadát halmozta fel.
A jelentés megállapítja, hogy „minden egy dollár felhalmozott vagyonra, ami a globális társadalom alsó 90 %-ában csapódott le, 1,7 millió dollár vagyon jutott a felső 1 %-ra”. A világgazdasági rendszer elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor valamit tenni kell a növekvő egyenlőtlenségek kezelése érdekében. Az alábbi kétrészes cikk a növekvő egyenlőtlenség okait és következményeit tárgyalja.
A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-országok már évek óta küzdenek a jövedelmi egyenlőtlenség kérdésével, ami a jövedelem aránytalan eloszlását jelenti a lakosság körében, amikor is egyes egyének vagy csoportok lényegesen több vagyonhoz jutnak, mint mások. A jövedelmi egyenlőtlenségek tendenciája a legtöbb G20-országban jelentősen növekedett az elmúlt 20 évben. Ebben az elemzésben megvizsgáljuk ennek az okait és következményeit, valamint azokat az intézkedéseket is górcső alá vesszük, amelyeket a G20-országok a probléma kezelésére vezettek be.
A jövedelmi egyenlőtlenség okai
A jövedelemegyenlőtlenség több tényezőnek tulajdonítható, többek között a globalizációnak, a technológiai fejlődésnek és a kormányzati politikáknak. Az egyik legjelentősebb összetevőnek a globalizáció számít. A globalizáció a gazdaságok integrációjához, valamint az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló szabad áramlásához vezetett. Ez az integráció azonban a fejlett országokban a munkahelyek csökkenését is eredményezte, mivel a vállalatok az alacsony költségű régiókba költöznek. Ennek következtében a fejlett országokban sok munkavállaló maradt munkanélküli vagy rosszul fizetett állásban, ami tovább növelte a jövedelmi különbségeket.
A technológiai fejlődés szintén hozzájárult a jövedelmi egyenlőtlenségekhez. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia térhódításával számos alacsony képzettséget igénylő munkahely vált elavulttá, így az ezeken a területeken dolgozók munkanélkülivé váltak vagy alacsony bérekkel foglalkoztatják őket. Másrészről viszont nagy a kereslet a magasan képzett alkalmazottak iránt, akik képesek ezeket a technológiákat működtetni és karbantartani, ami a béreik növekedéséhez vezet, és súlyosbítja a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
A kormányzati döntések is jelentős szerepet játszanak a kérdésben, mivel az olyan rendelkezések, mint a gazdagok adócsökkentése, a szociális kiadások visszafogása és a gyengébb munkaügyi törvények mind-mind hozzájárultak a jövedelemkülönbségek növekedéséhez. Ezek a politikai intézkedések a gazdagoknak kedveznek a szegények és a középosztály rovására, akiknek így jóval kevesebb forrás és lehetőség marad.