Bár a kritikusok szerint a kölcsönös vámok destabilizálnák a globális kereskedelmet, Trump megközelítésének bőven vannak védelmezői is. Támogatói azt állítják, hogy az USA régóta hátrányos helyzetben van a nemzetközi kereskedelemben, és hogy egy agresszívabb vámpolitika arra kényszerítheti a külföldi kormányokat, hogy csökkentsék saját akadályaikat – és ezzel igazságosabb feltételeket teremthet az amerikai vállalkozások számára.
Az aszimmetria problémája
Trump egyik fő érve, hogy az USA alacsonyabb vámokat alkalmaz, mint számos kereskedelmi partnere. 2023-ban Amerika átlagos alkalmazott vámtarifája 3,3%, míg az EU-ban 5%, az Egyesült Királyságban pedig 3,8%. Eközben a fejlődő gazdaságok hajlamosak még magasabb vámokat kivetni a hazai iparágak védelme érdekében. Ez olyan rendszert hoz létre, amelyben az amerikai áruk külföldön több akadályba ütköznek, mint a külföldi áruk az Egyesült Államokban, ami aztán természetesen hátrányos helyzetbe hozza az amerikai vállalatokat. Az MFN-rendszer értelmében az USA ráadásul nem emelhet szelektíven vámokat azokkal az országokkal szemben, amelyek magasabb vámokat vetnek ki az amerikai exportra. A kölcsönös vámok azonban arra kényszerítenék az országokat, hogy az amerikai vállalatoknak biztosított hozzáférést kiegyenlítsék, vagy pedig saját exportjukra magasabb vámokkal kelljen számolniuk. A támogatók szerint ez a stratégia arra ösztönözheti a külföldi kormányokat, hogy csökkentsék kereskedelmi akadályaikat, ami végső soron végül az amerikai termelőknek kedvezne.
A versenyfeltételek kiegyenlítése
Trump terve a nem vámjellegű akadályok, köztük a héa és a szabályozási korlátozások kezelésére is törekszik. Bár sok közgazdász szerint az áfa nem hozza tisztességtelenül hátrányos helyzetbe az amerikai árukat, egyes vállalkozások nem értenek ezzel egyet. Rámutatnak, hogy az exportra vonatkozó héa-visszatérítések közvetett támogatásként működnek, lehetővé téve a külföldi gyártók számára, hogy áruikat alacsonyabb áron adják el a globális piacokon. Ha az Egyesült Államok a héahatások ellensúlyozására kölcsönös vámokat vetne ki, a támogatók szerint ezzel nyomást gyakorolhatna a külföldi kormányokra, hogy vizsgálják felül adószerkezetüket, vagy hasonló kedvezményeket kínáljanak az amerikai exportőröknek.
Egy másik kérdés a nem vámjellegű akadályok, például az élelmiszerbiztonsági előírások, a kvóták és az adatvédelmi törvények. Az EU például környezetvédelmi előírások miatt megtiltja a kagylók behozatalát 48 amerikai államból, míg Kína szigorú címkézési követelményeket támaszt a külföldi termékekkel szemben. A Világbank becslései szerint az európai import 94%-a nem vámjellegű akadályokba ütközik, míg az USA-ba irányuló importnak csak 62%-a. Trump politikájának támogatói azzal érvelnek, hogy a megtorló vámok eszközként szolgálhatnak az amerikai exportot korlátozó protekcionista akadályok felszámolásához.
Tárgyalási eszköz az új kereskedelmi megállapodásokhoz
Trump védelmezői azzal érvelnek, hogy a valódi célja nem a vámok korlátlan emelése, hanem az, hogy alkudozási eszközként használja őket. Első ciklusában gyakran fenyegetőzött vámokkal, hogy kereskedelmi engedményeket érjen el, leginkább a NAFTA-nak az USMCA (Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodás) újratárgyalásakor. Hasonló megközelítést lehetne alkalmazni Kínával, az EU-val és Indiával szemben is, amelyek mind magasabb vámokat vetnek ki az amerikai árukra, mint fordítva. India például átlagosan 17%-os vámot alkalmaz az amerikai importra, míg Amerika 2,4%-os vámot vet ki az indiai árukra. Trump tervének támogatói azzal érvelnek, hogy a kölcsönös vámok kereskedelmi tárgyalásokra kényszeríthetik ezeket az országokat, amelyek végül csökkentik a kereskedelmi akadályokat.
Kockázatok és előnyök
Tagadhatatlan, hogy Trump vámpolitikája komoly kockázatokkal jár. Egy teljes körű kereskedelmi háború megzavarhatja a globális ellátási láncokat és súlyosan megemelheti a fogyasztói árakat. A támogatók azonban úgy vélik, hogy a rövid távú fájdalom szükséges lehet a hosszú távú előnyökhöz. Ha a külföldi kormányok az amerikai nyomásra csökkentik vámjaikat, az amerikai vállalatok számára előnyös lehet a nagyobb piacra jutás, a kereskedelmi egyensúlytalanságok csökkenése és a hazai gyártás erősödése.
Trump érvelése egyszerű: ha más országok nem hajlandóak csökkenteni kereskedelmi akadályaikat, miért kellene Amerikának továbbra is más szabályok szerint játszania? Hogy ez a stratégia sikeres lesz-e, az egyértelműen attól függ, hogy a kereskedelmi partnerek a tárgyalást vagy a megtorlást választják-e.