Épp ma egy éve volt 2022-ben az első piaci kereskedési nap, és ma 365 nappal később a tőzsde nem úgy néz ki, mintha az utóbbi idők egyik legrosszabb éve után lenne. Visszatekintve már látjuk, hogy a hosszú távú tőzsdei rally, amely az elmúlt évekre volt jellemző, Obama első ciklusában kezdődött, de végül is már kifutott. Viszont ezt nem tudhattuk egy évvel ezelőtt, amikor még azzal szembesültünk, hogy az S&P 500 rekordot döntött, a Tesla pedig 13,5%-ot emelkedett.
Az a hétfő volt a vége annak az egyirányú utcának, amely 2009 márciusa óta több mint 600 százalékos emelkedést hozott az S&P 500-as árfolyamban a nagy recesszió mélypontja óta.
És annak a hétnek a szerdáján tette közzé a Federal Reserve a korábbi ülésről készült jegyzőkönyvét, ahol az inflációval kapcsolatos növekvő riadalmukról beszéltek, ami azt is jelentette, hogy gyorsan emelniük kell a kamatlábakat. A befektetők természetesen reagáltak erre, ami azt eredményezte, hogy az S&P 1,9%-os veszteséget szenvedett el a részvények eladása miatt. 2023 első napjaiból visszatekintve láthatjuk, hogy ez mintegy előképe volt azoknak az eseményeknek, amik végül újra és újra megtörténtek az év hátralévő részében. Az elemzők 2022-re úgy hivatkoznak, mint a pénzügyi piacok „generációváltására”, és amikor a Fed többször emelte a kamatlábakat – gyakran meredeken – a növekvő infláció leküzdése érdekében. Ezek a lépések azonban csak most kezdenek kifizetődni, mivel az árak emelkedése végre lassulni kezdett. Elmúltak az alacsony kamatlábak napjai, amelyek kockázatvállalásra ösztönzik a befektetőket, akik leggyakrabban az új technológiai vállalatok, az adósságpiacok vagy akár a kriptovaluták terén vállaltak nagyobb rizikót. Most azonban, hogy a kamatlábakat ennyire megemelték, a megfelelő tőkével rendelkező emberek sokkal kevésbé hajlandóak kockázatot vállalni, és ez visszahúzó hatással van a gazdaság egészére.
Csikorogva megállt
2022. január 3. óta az S&P index 19,4 százalékkal esett, ami 2008 óta a legrosszabb teljesítménye. Az FTX-hez hasonló „biztonságos” kripto befektetésekről pedig kiderült, hogy nem többek, mint modernkori Ponzi-játékok. Az adósság pedig határozottan nem olcsó. Minden jel a recesszióra mutat, és a Fed is jelezte, hogy az infláció továbbra is túl magas, így 2023-ban további kamatemelésekre kerülhet sor. Világszerte ezek a kamatemelések jelentik a fegyvert a központi bankok kezében az infláció elleni küzdelemben. Amikor a kamatlábak növekednek, a hitelfelvételi költségek is emelkednek, ami csökkenti a gazdasági keresletet, és elméletileg megállítja az árak emelkedését. Mivel a költségek magasabbak, ez általában alacsonyabb nyereséget jelent a vállalatok számára, ami arra készteti a befektetőket, hogy kevesebbet fizessenek a részvényekért. 2022-ben azokat a cégeket, amelyek nagymértékben támaszkodtak a befektetőkre, mint például a technológiai cégek, különösen keményen sújtotta a válság. A Nasdaq Composite index, amely technológiai részvényekből áll, 33,1 százalékkal esett 2022-ben, ezen belül a Tesla részvényei 65 százalékkal értek kevesebbet.
Az inflációs probléma ellenére az amerikai gazdaság még mindig jobban teljesített, mint a legtöbben, mivel Európának az inflációval és az energiaválsággal is meg kellett küzdenie, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója okozott. Ez ahhoz vezetett, hogy a befektetők több pénzt fektettek a dollárba, ez pedig azt eredményezte, hogy az amerikai fizetőeszköz 20 év óta először múlta felül az euró értékét. A jövőre nézve a befektetők további csatározásokra számítanak a Feddel. Tudjuk, hogy az elkövetkezendő időszak közel sem lesz optimális, csak azt nem tudjuk, mennyire lesz rossz.