Az Öböl-menti országok és Ázsia kapcsolata évtizedek óta egyetlen árucikk – az olaj – körül forog: a Közel-Kelet olaj- és gázexportjának közel háromnegyedét szállítják Ázsiába, ami aztán a kontinens gyors iparosodását táplálja és persze a világ ipari nagyhatalmává teszi a kontinenst. Napjainkban ez a partnerség egyre inkább sokrétűbbé és stratégiai jelentőségűvé válik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2023-ban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia közötti kereskedelem forgalma meghaladja a 400 milliárd dollárt, ami az energiaágazaton is túlmutató, egyre csak növekvő kölcsönös függőséget tükröz. Míg a kereskedelem jelentős részét még mindig az olaj és a gáz teszi ki, a nem energetikai ágazatok egyre nagyobb szerepet kapnak, a technológiai, infrastrukturális és pénzügyi beruházások pedig az együttműködés kulcsfontosságú területeivé válnak. És akik élen járnak ebben az átmenetben: az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, a régió valódi gazdasági nagyágyúi. Az Egyesült Arab Emírségek stratégiai elhelyezkedésével és jól kiépített logisztikai infrastruktúrájával az ázsiai növekvő e-kereskedelmi piac egyik csomópontjává válik. Az ország és Kína közötti kereskedelmi forgalom 2022-ben 100 milliárd dollár fölé ugrott, és ebből a tortából egyre nagyobb szeletet hasít ki a digitális kereskedelem és a logisztika. A dubaji Jebel Ali szabad zóna kulcsfontosságú csatornává vált az afrikai és közel-keleti piacokra érkező kínai áruk számára, mivel a kínai vállalatok egyre inkább az Egyesült Arab Emírségeket használják bázisként globális ellátási láncaik bővítéséhez. Szaúd-Arábia a Vision 2030 kezdeményezés keretében a gazdaság diverzifikálásával igyekszik csökkenteni az olajtól való függőségék, ennek részeként pedig a királyság jelentős befektetéseket vonz az ázsiai nagyhatalmak részéről. Az elmúlt években például Japán és Dél-Korea milliárdokat áramoltatott a királyság virágzó megújuló energiaforrásokkal és intelligens városokkal kapcsolatos projektjeibe. A nagyjából 700 milliárd dollárt meghaladó vagyonnal rendelkező szaúdi állami befektetési alap ma az ázsiai piacok egyik legnagyobb befektetője, és olyan technológiai óriásokban van részesedése, mint a dél-koreai Samsung és a kínai Alibaba.
És ne felejtsük el azt sem, hogy a turizmus és a kulturális piaci “csere” szintén csak bővül és bővül. 2023-ban az Öböl-menti országokat felkereső kínai turisták száma 30%-kal nőtt, Dubaj és Rijád pedig az ázsiai középosztály fellendülőben lévő tagjainak kulcsfontosságú úti céljává vált. Ahogy a világ az olaj utáni gazdaság felé halad, az Öböl-menti országok és Ázsia kapcsolatai valószínűleg még diverzifikáltabbá válnak. Az olajon túl ezek az új selyemutak egyre inkább technológiával, infrastruktúrával és befektetési áramlásokkal vannak kikövezve, amelyek hosszú távú kölcsönös jólétet ígérnek.