test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Az új évezred Kínája

Kína gazdasága az elmúlt két évtizedben figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, és globális „gazdasági erőművé” vált. Gyors növekedése révén a világ második legnagyobb gazdasága lett, és csak az Egyesült Államok előzi meg e téren. Az ország gazdasági átalakulását a kormányzati politika, a piacorientált reformok és a külföldi befektetések kombinációja generálta. Ez a cikk Kína gazdaságát elemzi az elmúlt két évtizedre vetítve, megvizsgálva annak növekedését, fejlődését és kihívásait.

A rongyokból gazdagság

A 2000-es évek eleje óta Kína gazdasága emelkedő tendenciát mutat, amelynek eredményeképpen polgárainak millióit emelte ki a szegénységből. Az ország gazdasága évente átlagosan több mint 6%-kal nőtt, és 2020-ban a világon az egyetlen olyan nagy gazdaság volt, amely a COVID-19 világjárvány ellenére is növekedett. Kína GDP-je (bruttó hazai terméke) a 2000. évi mintegy 1,2 billió dollárról 2020-ra 15,4 billió dollárra ugrott, és az egy főre jutó jövedelme több mint a tízszeresére nőtt ugyanebben az időszakban. Ezek a lenyűgöző adatok vezettek oda, hogy Kína a világgazdaság egyik legfontosabb szereplőjévé váljon.

Kína gazdasági növekedésének egyik hajtóereje az exportra való összpontosítás volt. Kína gyakorlatilag a világ legnagyobb gyárává vált, amely olyan mennyiségben állít elő és exportál árukat, amennyit egyetlen más ország sem tud még csak megközelíteni sem. Az ország nagymértékű befektetéseket eszközölt az infrastruktúrába és a gyártási kapacitásokba, így meghatározó erő lett az ipar olyan ágazataiban, mint az elektronika, a textilipar és a gépgyártás. Kína olcsó munkaereje és laza szabályozása szintén vonzó célponttá tette az országot a költségcsökkentést kereső külföldi vállalkozások számára.

Az indulás

Kína gazdasági növekedését az ország piacorientált reformjai is elősegítették, mivel az 1970-es évek végén olyan rendelkezéseket vezettek be, amelyek megnyitották gazdaságát a külföldi befektetések előtt, és ösztönözték a magánvállalkozásokat is. Ezek a reformok lehetővé tették a kínai magánszektor erőteljes növekedését is, amely döntő szerepet játszott az ország kiugró gazdasági fejlődésében. Az ázsiai nagyhatalom liberalizálta pénzügyi piacait is, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a külföldi befektetők részvényeket és kötvényeket vásároljanak és adjanak el. Ezek a reformok hozzájárultak a verseny fokozásához a kínai gazdaságban, ami dinamikusabbá és innovatívabbá tette azt.

A gazdasági növekedéshez hozzájáruló másik jelentős tényező a kormány politikája volt. A kínai kormány számos olyan intézkedést hajtott végre, amelyek célja a gazdasági növekedés előmozdítása volt, beleértve az infrastruktúrába, a technológiába és az oktatásba történő beruházásokat. Az innovációt és a vállalkozói szellemet ösztönző rendelkezéseket is bevezetett, például adókedvezményeket és támogatásokat az új vállalkozások számára. Emellett a kínai vezetés prioritásként kezeli a szegénység csökkentését, ezért jelentős összegeket fektet be a szociális jóléti programokba és a vidékfejlesztésbe is.