Kína gazdasága az elmúlt két évtizedben figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, és globális „gazdasági erőművé” vált. Gyors növekedése révén a világ második legnagyobb gazdasága lett, és csak az Egyesült Államok előzi meg e téren. Az ország gazdasági átalakulását a kormányzati politika, a piacorientált reformok és a külföldi befektetések kombinációja generálta. Ez a cikk Kína gazdaságát elemzi az elmúlt két évtizedre vetítve, megvizsgálva annak növekedését, fejlődését és kihívásait.
A rongyokból gazdagság
A 2000-es évek eleje óta Kína gazdasága emelkedő tendenciát mutat, amelynek eredményeképpen polgárainak millióit emelte ki a szegénységből. Az ország gazdasága évente átlagosan több mint 6%-kal nőtt, és 2020-ban a világon az egyetlen olyan nagy gazdaság volt, amely a COVID-19 világjárvány ellenére is növekedett. Kína GDP-je (bruttó hazai terméke) a 2000. évi mintegy 1,2 billió dollárról 2020-ra 15,4 billió dollárra ugrott, és az egy főre jutó jövedelme több mint a tízszeresére nőtt ugyanebben az időszakban. Ezek a lenyűgöző adatok vezettek oda, hogy Kína a világgazdaság egyik legfontosabb szereplőjévé váljon.
Kína gazdasági növekedésének egyik hajtóereje az exportra való összpontosítás volt. Kína gyakorlatilag a világ legnagyobb gyárává vált, amely olyan mennyiségben állít elő és exportál árukat, amennyit egyetlen más ország sem tud még csak megközelíteni sem. Az ország nagymértékű befektetéseket eszközölt az infrastruktúrába és a gyártási kapacitásokba, így meghatározó erő lett az ipar olyan ágazataiban, mint az elektronika, a textilipar és a gépgyártás. Kína olcsó munkaereje és laza szabályozása szintén vonzó célponttá tette az országot a költségcsökkentést kereső külföldi vállalkozások számára.
Az indulás
Kína gazdasági növekedését az ország piacorientált reformjai is elősegítették, mivel az 1970-es évek végén olyan rendelkezéseket vezettek be, amelyek megnyitották gazdaságát a külföldi befektetések előtt, és ösztönözték a magánvállalkozásokat is. Ezek a reformok lehetővé tették a kínai magánszektor erőteljes növekedését is, amely döntő szerepet játszott az ország kiugró gazdasági fejlődésében. Az ázsiai nagyhatalom liberalizálta pénzügyi piacait is, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a külföldi befektetők részvényeket és kötvényeket vásároljanak és adjanak el. Ezek a reformok hozzájárultak a verseny fokozásához a kínai gazdaságban, ami dinamikusabbá és innovatívabbá tette azt.
A gazdasági növekedéshez hozzájáruló másik jelentős tényező a kormány politikája volt. A kínai kormány számos olyan intézkedést hajtott végre, amelyek célja a gazdasági növekedés előmozdítása volt, beleértve az infrastruktúrába, a technológiába és az oktatásba történő beruházásokat. Az innovációt és a vállalkozói szellemet ösztönző rendelkezéseket is bevezetett, például adókedvezményeket és támogatásokat az új vállalkozások számára. Emellett a kínai vezetés prioritásként kezeli a szegénység csökkentését, ezért jelentős összegeket fektet be a szociális jóléti programokba és a vidékfejlesztésbe is.