Annak ellenére, hogy a piac erőteljesen az elektromos járművek felé tolódik a belsőégésű motorokkal szemben, a hibrid modellek egyre nagyobb teret hódítanak. A Covid előtt a világ néhány legnagyobb autógyártója plug-in hibridek kínálatával próbálta megnyerni magának a vásárlókat. Ezek az autók arra voltak hivatottak, hogy rövid távokon elektromos áramot használjanak, majd pedig a hosszabb utakra benzinüzemre váltsanak. De ezek az járművek – mint például a Chevrolet Volt – nem arattak akkora sikert, mint azt sokan remélték. Ehelyett egyre több fogyasztó választotta a teljesen elektromos opciókat, mint például a Tesla Model S-t. Így a Chevrolet Volthoz hasonló modellek 2019-ben megszűntek.
Furcsa módon ezek a plug-in hibridek most erősen visszatérőben vannak, így elmondható, hogy talán mégis ők voltak a megfelelő termékek, csak rossz időben kerültek piacra. A megnövekvő benzinárak hatására az autógyártók 2021-ben több mint 176 000 plug-in hibridet adtak el az Egyesült Államokban, ami egy év alatt több mint 100 000 darabos ugrást jelent. A vásárlások száma várhatóan tovább emelkedik annak ellenére, hogy 2022-ben az eladások összességében visszaesnek 2021-hez képest. Jelenleg a teljesen elektromos járművek száma nagyjából 5 százalék, a hibridekre vetítve 7 százalék, ha az összes eladott új autót tekintjük. És bár a szakértők azt jósolják, hogy az EV-k hosszú távon majd felváltják a hibrideket, azonban a vártnál jóval hosszabb időbe telt, amíg a teljesen elektromos üzemű járművek felzárkóztak az eladási listákon. Mi több, a közelmúltbeli tendenciák alapján az értékesítésben mutatkozó különbség a következő néhány évben még tovább nőhet.
Az átállás
Az egyik oka annak, hogy az EV-k nehezen tartják a lépést a hibridek eladásának ütemével az, hogy az akkumulátorok kínálata nem elegendő a kereslet fedezésére. És mivel az érdeklődés magas, a kínálat pedig alacsony, az akkumulátorok ára folyamatosan nő. Részben ezeknek az emelkedő költségeknek köszönhetően egy új elektromos autó átlagos ára 66 000 USD, ami azt jelenti, hogy a plug-in hibridek a kevésbé tehetős fogyasztók számára is helyet kapnak a piacon. A hibridekkel szemben felmerülő legfontosabb kritika az volt, hogy nem tudtak kizárólag az akkumulátorokra támaszkodni, vagyis szükségük volt a belsőégésű motorok által biztosított meghajtásra. A plug-in hibridek azonban teljesen akkumulátoros meghajtásra is képesek, és nem kell átállniuk a belső égésű motorokra, kivéve, ha bizonyos távolságon túl közlekednek velük. Mivel akkumulátoraik sokkal kisebbek, mint a hagyományos EV autókban találhatók, költségeik is jóval alacsonyabbak. Az EV-kkel szembeni fő vonzerejük az, hogy gyorsabban tudnak töltődni, és a hosszabb utak során nem függnek teljesen a töltőállomásoktól. Az EV-tulajdonosok gyakran számolnak be „hatótáv-szorongásról”, amikor attól tartanak, hogy nem lesznek képesek időben elérni a töltőállomásokat, mielőtt még lemerül az akkumulátoruk.
Lehet, hogy a General Motors döntése a Volt kivonásáról korai volt. Az egyik fő oka annak, hogy az emberek nem vásárolnak elektromos autót az a vélekedés, hogy még nincs meg a járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúra. Ráadásul a legtöbb fogyasztó számára túl nehéz lenyelni azt a keserű pirulát, hogy 30 percet vagy akár egy órát kell állni egy nyilvános töltőállomáson. A plug-in hibrideket átmeneti technológiának szánták, amíg az országok kiépítik az EV-khez elengedhetetlen infrastruktúrát. Azonban ez az átmenet tovább tart, mint azt sokan remélték, így a plug-in hibridek ideje még mindig nem járt le, különösen annak fényében, hogy egy benzintank feltöltése manapság az Egyesült Államokban könnyen elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 100 USD-t. Európában pedig, tekintettel az ukrajnai konfliktus miatti ellátási bizonytalanságokra, a plug-in hibridek ideális választásnak tűnnek.