Az üzleti utazók az elmúlt két évben egyfajta egzisztenciális válságot éltek át, ami súlyos következményekkel járt a légitársaságokra és a szállodaiparra nézve egyaránt. A világjárvány előtt az üzleti céllal utazók a teljes körű szolgáltatást nyújtó légitársaságok bevételeinek 30%-át tették ki (a The Economist szerint a nyereségből való részesedésük még magasabb volt). A szállodák ráadásul bevételeik kétharmadát az üzlet miatt érkező vendégek ellátásából realizálták. Bár sok cikk boncolgatta a turisztikai ipar visszaesésének okait, valójában az üzletemberek elmaradása okozta a legnagyobb bevételkiesést.
A Global Business Travel Association (GBTA) szerint a repülőjegyekre, szállodákra, autóbérlésekre, éttermekre és egyéb szolgáltatásokra fordított pénzösszeg a világon a 2019-es 1,4 billió USD-ről 2020-ra 660 milliárdra esett vissza köszönhetően a pandémia miatti szigorú be- és kiutazási korlátozásoknak. Bár az ilyen jellegű kiadások várhatóan 2024-re visszaállnak a járvány előtti szintre, az üzleti utazásokkal kapcsolatos iparágak örökre megváltoztak. A törzsutasok azonban nem viszonyulnak egyöntetűen pozitívan ezekhez a folyamatokhoz.
A fő változás pedig arról szól, hogy a vállalatoknak sokkal nehezebb lesz igazolniuk az olyan utazások költségeit, amelyek 2019-ben még gyorsan jóváhagyást kaptak volna. Mint a szakértők kifejtik, az utazások teljes költségvetését korábban évente határozták meg az átfogó kereskedelmi célok alapján. Ahogy a cégek újjáépítik ezeket a célkitűzéseket és költségvetéseket, legtöbben az utazásokat inkább eseti alapon mérlegelik, így azok jóváhagyása is sokkal nehezebb, mint korábban. A Morgan Stanley által készített felmérés szerint – amit 170 észak-amerikai vállalati utazásszervező körében végeztek – a 2022-es költségvetések várhatóan 31%-kal lesznek alacsonyabbak a 2019-es szintnél. Rövid távon az engedélyezési folyamatok még nehezebbé válhatnak. Március 15-én Ed Bastian, a Delta Air Lines vezérigazgatója a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a háború okozta olajár-emelkedés „nem kérdés”, hogy megnöveli a belföldi és nemzetközi útvonalakon is a jegyárakat. És még ha az utakat jóvá is hagyják, az útvonalak sokkal bonyolultabbá váltak, mint korábban. A világ légitársaságai a válság előtti kapacitásuk mintegy kétharmadával működnek. Ez nyilvánvalóan kisebb választékot jelent az időpontok tekintetében és kevesebb közvetlen járatot. A probléma nem korlátozódik a repülésre; az európai és amerikai metropoliszok közötti vasúti útvonalakon is drasztikusan csökkentették a járatok sűrűségét.
Az alapvető dolgok
Az alapvető utazások azonban még a korábbinál is fontosabbak lesznek. Egyszerűen vannak olyan munkák, amelyeket nem lehet online elvégezni. A GBTA szerint a gyártó, közüzemi és építőipari cégek utazási kiadásainak aránya a 2019-es 48%-ról 2020-ra 51%-ra emelkedett. Mivel ezek az utazások kifejezetten szükségszerűek, hiszen nehéz az interneten keresztül karbantartani az olajfúrótornyokat vagy gyárakat, így evidens, hogy ezen iparágak dolgozói nagyobb arányt képviseltek az összes utazók között. Hasonlóképpen azokban az ágazatokban, ahol a személyes találkozókat elengedhetetlennek tartják az üzletkötéshez – például a pénzügyi- és a tanácsadói szektorban -, az üzletemberek a lehető leggyorsabban visszatértek a légiközlekedéshez. Annak ellenére, hogy újra utaznak, a legtöbb ilyen út rövidebb volt, mint korábban. A GBTA több mint 450 vállalatot kérdezett meg és megállapította, hogy háromból kettő újraindította a belföldi utazásokat, de a nemzetközi utak esetében kevesebb, mint minden harmadik tette ezt meg.
Mint a legtöbb ágazatban itt is igaz, hogy a helyzet rosszabb, mint a világjárvány előtt volt. Megpróbálhatjuk szépíteni a dolgot, de a tény az, hogy órákon át maszkot viselni, majd több pénzért gyengébb szolgáltatást kapni nem ideális. Az üzleti céllal utazók jövője nem kétséges, de ez a jövő sokkal kevésbé lesz kényelmes, mint korábban volt.