Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Lefordított pszichológia, 1. rész: Harlow, a biztonság és a majmok

A pszichológiában az alapkutatást az általános ismeretek bővítésére szánt tudományos vizsgálatok alkotják. Ezzel szemben az alkalmazott kutatás esetén olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek egy konkrét probléma megoldását vagy a részletes megértés elősegítését célozzák. A jelenlegi sorozatban a pszichológiai alapkutatás felé fordulunk, és lefordítjuk azt az üzleti világra. A mai írás tárgya Harry Harlow munkássága, aki rhesus majmokat vizsgált.

Élelmiszerszekrény vagy az érintés biztonsága?

Miért szeretik a kisbabák az anyjukat? Harlow a fenti alapkérdést akarta megválaszolni, amikor 1958-ban megtervezte híres kísérletét. Harlow szeretett volna pontot tenni a főemlősök anya-újszülött kötődésével kapcsolatos két fő elmélet közti vitára. Az első az élelmiszerszekrény elmélet, amely azt feltételezi, hogy a csecsemők elsődlegesen azért szeretik az anyjukat, mert élelemforrást jelent számukra. A csecsemő megéhezik, az anya megeteti őt, majd ez az ismétlődő folyamat erős anya-újszülött kötődést alakít ki. A másik lehetséges elmélet középpontjában az érintés nyújtotta biztonság áll. Eszerint a csecsemők az anyjuk által biztosított „melegség” miatt alakítanak ki kötődést vele. Nyilvánvaló, hogy a való életben az anya egyszerre élelemforrás, illetve biztosítja gyermeke számára a melegséget. A fentiek okán Harlow-nak külön kellett választani a két anyatípust, hogy kiderüljön, melyik a fontosabb.

Harlow a laboratóriumban tenyésztett rhesus majmocskák számára (akik életük során soha nem találkoztak igazi anyával) két „anyát” hozott létre. Az egyik egy drótból készült „anya” volt, aki bár élelmet biztosított, azonban melegséget nem. A másik „anya” egy lámpára terített, bolyhos takaró volt, amely viszont nem biztosított táplálékot. A kísérletnek három lehetséges eredménye lehetett: a majmok az élelmiszerszekrény elméletet részesítik előnyben, Harlow érintés elméletét támogatják, vagy egyik elméletet sem részesítik előnyben, azaz nem igazolják azt természetes viselkedésükkel. Harlow meggyőző bizonyítékot talált: a majmocskák felmásztak a bolyhos szőranyára, és napi 12-18 órán keresztül ölelték. Ezután lemásztak róla, amikor eljött az etetés ideje, azt követően pedig visszatértek a szőranyához.

Alkalmazás: Üzleti bálványok

Mivel az üzleti életben nem létezik anyafigura, vajon mihez ragaszkodunk, hogy biztonságot találjunk? A legtöbb ember bálványoz valakit a munkahelyén. A fenti személyeket nevezzük „üzleti bálványoknak”. Ők azok, akikhez ragaszkodunk, akikhez kötődünk. És azért bálványozzuk, illetve követjük őket, mivel a melegségük a túlélésünk záloga. A sikeres üzletembereknek minden esetben bálványnak is kellett lenniük úgy magánéletükben, mint az üzleti életben. A legtöbb vezető úgy próbál megfelelni a fenti elvárásnak, hogy új személyiségjegyeket vesz fel vagy maszkot visel egész életében. Azonban hosszú távon ezek a maszkok lehullnak, az újszülöttek pedig felnőnek.

A bálványainkhoz való kötődésünk nem tart örökké. Vannak, akiknek veleszületett adottságuk, hogy bálvánnyá váljanak, azonban közülük sem tud mindenki megmaradni ebben a pozícióban. Az öregedő bálványnak meg kell felelnie az újszülött generációk örökké változó igényeinek. A korábbi generációkat kielégítő meleg és bolyhos takaró már nem működik. A COVID utáni csecsemők pedig még követelőzőbbek lesznek.