Oroszország évtizedeken át olyan státuszban szerepelt, hogy megbízható üzleteket tud kötni a világ többi részével. Azonban egy csapásra lerombolták ezt a hírnevet, és lehet, hogy évtizedekig, ha nem generációkig lehetetlen lesz ezt helyreállítani. Németország ezzel szemben a második világháborút követő évtizedeket azzal töltötte, hogy rehabilitálja a megbízható szomszéd, politikai szövetséges és üzleti partner státuszát. Ezt elég sikeresen tette, így a „made in Germany” a legtöbb iparágban a minőség szinonimájává vált. De több mint harminc év óta először fordult elő, hogy Németországnak a havi kereskedelmi mutatója deficites lett. Európa legnagyobb gazdaságaként ez egyfajta beharangozója annak, hogy a kontinenst mennyire viseli meg a COVID és az Ukrajnával kapcsolatos ellátási láncban felmerült problémák.
Az elmúlt harminc évben az export volt Németország gazdaságának fő mozgató rugója. Azonban az áremelkedés, ami az energiapiacon következett be, az országban előállított termékek árát is erősen megnövelte. A termelés és a gyártás az orosz földgáztól függ, amelynek áramlása az ukrajnai invázió kezdete óta súlyosan korlátozott. Emiatt az export 0,5%-kal csökkent, míg az import 2,7%-kal nőtt, ami a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint egymilliárd eurós kereskedelmi deficitet eredményezett. Ez a hiány különösen azért történelmi jelentőségű, mert ez az első alkalom az 1991-es újraegyesítés óta, amikor az import meghaladta az exportot.
A változás szele
Ez a fordulat jól mutatja Németország túlzott függőségét az orosz energiától. A háború előtt az orosz földgáz az ország igényeinek a felét fedezte. A helyzet az, hogy az orosz földgáz csak átmeneti intézkedésnek volt szánva, hiszen Németország már régóta azt tervezi, hogy sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a megújuló energiára. Az energiafüggetlenség és a fenntarthatóság olyan célok voltak, amelyeket egyszerre kellett volna elérni a megújuló energiaforrásokon keresztül. A megújuló infrastruktúrába való nagymértékű beruházásra vonatkozó terveik a költséges és elhúzódó átállás idejére az orosz gáz ideiglenes szállítására támaszkodnak. Mivel a német munkahelyek negyede az exporttól függ, most látjuk az említett átmenet sebezhetőségét. Ráadásul a világszerte emelkedő költségek miatt az exportőrök egyre nehezebben tudják áthárítani a nemzetközi ellátási lánc megszakadásának költségeit a vevőkre.
Ami az importot illeti Kína az az ország, amely a legtöbb árut küldi Németországba, ezzel szemben az USA a német áruk fő importőre. A kereskedelmi deficit szempontjából jó hír, hogy a német export az Egyesült Államokba 5%-kal nőtt, míg a Kínából importált áruké 1,6%-kal csökkent. E javulások ellenére az országot fájdalmasan érinti, hogy Oroszországot, mint a német export egyik fontos célországát elveszítették. Oroszország régóta erős piac volt a német áruk számára, de február óta ezek az eladások több mint 50%-kal csökkentek. A szakértők most attól tartanak, hogy Oroszország meghozza azt a döntést, hogy leállítja a Németországba irányuló földgázszállításokat, ami könnyen megtörténhet akár már az elkövetkező hetekben vagy hónapokban. Bár Németországnak vannak vészhelyzeti tervei, az ország rendkívül kiszolgáltatott Oroszország ilyen döntéseivel szemben. Tehát az energiafüggetlenség a németek számára kifejezetten sürgetővé vált.