test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Mennyire vagy W.E.I.R.D.?

Az üzleti pszichológia évtizedek óta foggal-körömmel küzdött azért, hogy nagyobb relevanciát szerezzen, azonban minden erőfeszítés ellenére az ágazatot továbbra is ugyanaz a probléma sújtja, amely egyébként minden társadalomtudományt érint: a W.E.I.R.D. Ebben az összefüggésben a „W.E.I.R.D.” a nyugati, iskolázott, iparosodott, gazdag és demokratikus országokat jelenti. Lényegében a pszichológiai tanulmányok túlnyomó többsége minden megállapítását és eredményét a W.E.I.R.D. populációk tanulmányaira alapozza. Ez nem csak maga a pszichológiára igaz, hanem más tudományokra is: a vizuális észlelés, az örökletes IQ és a térbeli érvelés tanulmányai; mind ezen a populáción alapulnak. Azonban amikor az ember mélyebbre ás, a valóság tisztábbá válik: a legtöbb pszichológiai tanulmány résztvevője nem csak W.E.I.R.D. országokból származik, hanem konkrétan egyetemisták.

Az egyetemisták alkalmazása széles körben elterjedt, mert olcsó és könnyen hozzáférhető adatszolgáltató csoportról beszélünk. Például a pszichológia és az antropológia hallgatóinak gyakran kötelező részt venniük a tanulmányaikban. Nem mellékes szempont az sem, hogy viszonylag olcsón kompenzálhatók, mert az idejük nem olyan értékes. Nincs eredendően semmi baj azzal, ha egyetemi hallgatókat használnak tanulmányokhoz, vagy általában a W.E.I.R.D.-hez, viszont az probléma, ha a tudósok egy szűk mintavételi rétegen alapuló következtést alkalmaznak széles populációkra. Ha belegondolunk, az egyetemisták nem képviselik a globális lakosságot. Érzelmeik és viselkedésük eltér a mindennapi átlagtól, kevés olyan problémával szembesülnek, amelybe a világ lakosságának 80 %-a napi szinten ütközik. Tehát, ha ezek alapján egy pszichológiai tanulmány bármilyen következtetést von le az emberi természetről, akkor az nem lehet releváns.

Az utóbbi időben egyre több kutató kezdte el megállapításait „a nyugati társadalomban” vagy „a főiskolai populációkban” minősíteni. De ahogy az elsőéves pszichológus hallgatók megtanulják, a nyilvánosság pszichológiai tudásának túlnyomó része a hírekből származik, nem tudományos folyóiratokból. És ezek a cikkek ritkán tárgyalják a W.E.I.R.D.-et; valójában csak a szenzációra hajtanak. A tudósok következtetéseit – melyek tele lehetnek fenntartásokkal – kiforgatva (szenzációhajhászás) alkalmazzák a globális társadalomra.

Persze ne essünk át a ló túloldalára sem, hiszen a kutatások értékesek, és ezekből fontos következtetéseket vonhatunk le! Az üzleti kontextusban ez az egyetemi hallgatóság nem teljesen lényegtelen, mert sok pszichológus hallgató találkozik a multinacionális vállalatokkal gyakran HR szakértőként. Ez azt jelenti, hogy vannak korlátok. Tegyük fel, hogy tanulmányt végeznek Oklahomában, amely állam nem az egyetemeiről vagy gazdasági lehetőségeiről ismert. Az ott tanuló diákok azonos típusúak azokkal, akik az Egyesült Királyság vagy Németország rangos egyetemein tanulnak? Valóban helyénvaló összehasonlítani a viselkedésükből levont következtetéseket?

Az üzleti pszichológia sok gyanúba ütközik, és joggal. Az emberek üzleti pszichológiai eszközöket és értékeléseket használnak a kiválasztásra, a népszerűsítésre és a fejlesztésre. Tehát az üzleti pszichológiai tanulmányoknak valódi, emberi következményei vannak. Ha az ezen eszközök mögötti adatok és tanulmányok túlságosan W.E.I.R.D., és nem azokhoz a populációkhoz vannak igazítva, amelyekre az eszközöket végül alkalmazzák, akkor ezeket egészséges feltartással kell kezelni.