Az előző héten bűnösnek találták Ramesh Balwanit, a Theranos korábbi vezetőjét 12 rendbeli csalásban. A Theranos már évek óta szerepel a hírekben, mivel a Szilícium-völgy történetének egyik legnagyobb csalási ügyével hozták őket kapcsolatba. Vezérigazgatóját, Elizabeth Holmes-t még januárban négy rendbeli csalás vádjában találták bűnösnek, ami miatt el is ítélték, négy vádpont alól pedig felmentették. Balwani 12 és Holmes 4 vádpontja egyaránt húsz év börtönbüntetést von maga után. Mindkettőjüket még az idén elítélik.
A háttértörténet
A Theranos név a „terápia” és a „diagnózis” szavak összetétele, és a vállalat célja a kezdetektől fogva az volt, hogy átformálja a vérvizsgálatokat. A vérvizsgálattal az a probléma, hogy viszonylag sok vért igényel, ami nemcsak a költségeket növeli, de még az embereket is elriaszthatja attól, hogy ilyen jellegű orvosi ellátást kérjenek. Így amikor a Theranos belépett a képbe és azt állította, hogy átfogó vérvizsgálatot tud végezni a szokásosan szükséges vérmennyiség 1/100-1/1000-ed részének felhasználásával, ez túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen. A Theranos azt állította, hogy az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez elegendő vért tud gyűjteni alig több mint egy ujjbegyszúrásból, és ez elegendő ahhoz, hogy az általában szükséges több fiola helyett miniatűr „nanoedényeket” töltsön meg. Így a Theranos minden érintett számára kifejezett áldás lenne: a betegek kevesebb fájdalmat érezhetnének, minimális vért veszítenének, és nagyobb hajlandóságot mutatnának a beavatkozás iránt, a költségek pedig az egész ellátási láncban csökkennének. A Theranos azt ígérte, hogy az elavult, barbár eljárást modernebbé és humánusabbá teszi.
Természetesen mindenki be akart szállni ebbe a hihetetlen technológiába. A Theranos megalapítását követő nyolc hónapon belül Holmes több mint 6 millió USD befektetési tőkét realizált, és hat éven belül 96 millió USD kockázati tőkét gyűjtött össze. A befektetők között volt Rupert Murdoch, a Walton család (a Walmart alapítói), Carlos Slim (a világ leggazdagabb embere 2010-2013 között) és 2014-ben Holmes szerződést kötött a Walgreen’s-szel (egy hatalmas FMCG/gyógyszertárlánc az Egyesült Államokban, több mint 9500 telephellyel országszerte). Címlapon szerepelt a Fortune, a Forbes, a The New York Times Style Magazine és az Inc kiadványaiban. Holmes-t még a legfiatalabb női self-made milliárdosnak is nevezték, mivel a Theranos értékét 9 milliárd dollárra becsülték, és a részesedése a vállalatban körülbelül 50% volt. Úgy tűnt, hogy a Theranosnak mindene megvolt: a pénz, az igazgatótanács és a zseniális vezérigazgató, de vajon mégis mi romlott el?
Innováció és túlzás
Egy dologgal nem rendelkezett a Theranos, mégpedig a működő technológiával. 2015-re a Theranosnak több mint 800 alkalmazottja volt, 400 millió dollárnyi befektetést kapott, és több mint 240 tesztet kínált, amelyek a szifilisztől a rákig mindenre kiterjedtek. De az úttörő technológiát, az egész vállalat sarokkövét csak körülbelül 15 tesztnél használták. Valójában a Theranos a tesztek túlnyomó többségét a Siemens-től vásárolt hagyományos gépekkel végezte. Még akkor is ezeket a vásárolt gépeket használták – nem pedig a saját eszközeiket -, amikor a hatósági engedélyezéshez szükséges vizsgálatokon vettek részt (ami természetesen nem megengedett). Hazudtak, mint a vízfolyás. A Theranos alkalmazottai közül sokan valóban meg akarták változtatni a világot és nem akartak törvényt szegni, ezért panaszt tettek a szabályozó hatóságoknál, néhányan pedig a sajtónak is nyilatkoztak. Amikor a The Wall Street Journal 2015 októberében egy leleplező cikket közölt, az Elizabeth Holmes által felépített kártyavár kezdett összeomlani. A Szilícium-völgy az innovációra és a túlzásokra épült. Ha nem arról beszélsz, hogy a technológiád hogyan fogja megváltoztatni a világot, nem fogsz érdeklődést kiváltani a befektetőkből. De ahogy a Theranos-ügy is mutatja, még a túlzásoknak is megvannak a jogi határai.