Az Európai Központi Bank (EKB) ismét csökkentette a kamatlábakat, ami immár a hatodik egymást követő kamatcsökkentést jelenti, mivel a gazdasági feltételek továbbra is meglehetősen törékenyek. Csütörtökön az EKB 25 bázisponttal, 2,5%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat, ami széles körben várt lépés volt, tekintettel a lassú növekedésre és az euróövezetben tapasztalható infláció lehűlésére.
A monetáris politika jövőbeli pályája egyre bizonytalanabbá válik. Jelentős változás van folyamatban Európa fiskális helyzetében, mivel a régió vezetői a geopolitikai feszültségek és a kialakuló biztonsági aggályok miatt növelik a katonai kiadásokat. Németország, amely sokáig a költségvetési visszafogottság híve volt, most a védelmi és infrastrukturális projektek finanszírozása érdekében a hitelfelvételi korlátok enyhítésére készül. Ez a fordulat eltérést jelent a több mint egy évtizede folytatott szigorú költségvetési politikától. A frankfurti sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke elismerte a gyorsan változó gazdasági és politikai környezetet, és megjegyezte, hogy a döntéshozók szorosan figyelemmel kísérik a megnövekedett kormányzati kiadások hatását. Bár a magasabb kiadások serkenthetik a gazdasági növekedést, további potenciális inflációs kockázatot is jelentenek. Az EKB továbbra is óvatos marad, felmérve, hogy ezek a költségvetési döntések hosszú távon befolyásolhatják-e az árstabilitást.
A pénzügyi piacok gyorsan reagáltak. Az államkötvények hozama megugrott, különösen a hosszú lejáratú adósságoké, mivel a befektetők a magasabb állami hitelfelvétel kilátását árazták be. Eközben a részvénypiacok pozitívan reagáltak, a német DAX például rekordmagasságot ért el. Az euró is erősödött az amerikai dollárral szemben, csökkentve a korábbi, importból eredő inflációs nyomást. E fejlemények ellenére az EKB Kormányzótanácsán belül továbbra is komoly belső nézeteltérések vannak arról, hogy milyen mértékben kellene csökkenteni a kamatlábakat. A politikai döntéshozók semleges álláspontra törekednek, ahol a monetáris politika nem korlátozza és nem is ösztönzi túlzottan a gazdasági tevékenységet. Ennek a szintnek a meghatározása azonban továbbra is kihívást jelent, mivel nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy a banknak mikor kellene szüneteltetnie a lazítási ciklust.
Csütörtökön az EKB jelezte, hogy a monetáris politika egyre kevésbé korlátozó, ami arra utal, hogy a további kamatcsökkentések viszont korlátozottak lehetnek. A kereskedők jelenleg még egy, valószínűleg áprilisi vagy júniusi kamatcsökkentést áraznak be, bár az EKB továbbra sem kötelezi el magát, hangsúlyozva, hogy a jövőbeni döntéseket az adatokon alapuló megközelítéssel hozza meg. Az euróövezet gazdasága az elmúlt hónapokban nehézségekkel küzdött, a gyenge fogyasztási kiadások és a visszafogott üzleti beruházások a növekedésre nehezedtek. Bár az EKB tavaly nyár óta 1,5 százalékpontos agresszív kamatcsökkentést hajtott végre, a gazdasági reakció a vártnál lassabb volt. A növekedési előrejelzéseket lefelé módosították, az előrejelzések most 0,9%-os bővülést jeleznek 2025-ben és 1,2%-ot 2026-ban.
Az infláció eközben tovább mérséklődött. A februári adatok 2,4%-ra csökkentek az előző havi 2,5%-ról. A politikai döntéshozók számára kulcsfontosságú szolgáltatási ágazatban az árnyomás szintén enyhén mérséklődött. Ennek ellenére az EKB most arra számít, hogy az infláció a korábban prognosztizáltnál valamivel később, az emelkedő energiaköltségek miatt 2026 elejéig elhúzódóan tér vissza a 2%-os célértékhez.
Miközben Európa ebben a bizonytalan gazdasági környezetben navigál, az EKB továbbra is óvatos marad. Bár a kamatcsökkentések némi enyhülést hoztak, a változó költségvetési politikák és a külső kockázatok – köztük a várható amerikai vámok – hatása továbbra is meghatározzák a régió pénzügyi kilátásait. Lagarde üzenete egyértelmű volt: a politikai döntéshozóknak rugalmasnak kell maradniuk, mivel a gazdasági feltételek nagyon gyorsan változhatnak.