A tél végéhez közeledve az Európai Bizottság által közzétett jelentés szerint a múlt hónapban enyhült az infláció szintje Európában. Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tartósan magas árak nyomást gyakorolhatnak a központi bankokra, hogy folytassák tovább a kamatemelést. Az euróövezet 20 országára vetítve a fogyasztói árak éves szinten 8,5 százalékkal emelkedtek februárban, ami némileg elmarad a januári 8,6 százalékos értéktől. Az októberi 10,6 százalékos csúcsérték elérése óta az éves szintű ráták csökkennek.
A csökkenés ellenére a legnagyobb gazdaságok némelyike viszont aggasztó növekedést mutatott, és a maginfláció – egy olyan mérőszám, amely nem tartalmazza a legingadozóbb kategóriákat, mint az élelmiszerek és az energia – februárban rekordmagasra, 5,3 százalékról 5,6 százalékra emelkedett. Franciaországban az infláció februárban elérte a 7,2 százalékot, ami több mint két évtizede a legmagasabb érték, míg Spanyolországban az infláció éves szinten 6,1 százalékkal nőtt. Németország, Európa legnagyobb gazdasága pedig arról számolt be, hogy az éves ráta 9,3 százalékra kúszott fel.
A nap is felkel
A tavaly ősszel jósolt borús gazdasági kilátások Európára mára már jelentősen enyhültek, és a mély recesszióval kapcsolatos félelmek is túlzónak bizonyultak. A szédítő energiaárak csökkentek, ami részben a viszonylag meleg télnek és a takarékossági erőfeszítéseknek köszönhetők. Az út a kilábalásig azonban még mindig hosszú és göröngyös.
Az élelmiszerárak továbbra is magasak. Az Oroszország és Ukrajna – jelentős energia- és mezőgazdasági exportőrök – közötti háború megszorította a globális élelmiszerellátást és megzavarta a műtrágyatermelést. A bizonytalanság, hogy Oroszország továbbra is betartja-e az ukrán kikötők blokádjának enyhítéséről szóló megállapodást, szintén növeli az élelmiszerellátással kapcsolatos aggodalmakat. Az éghajlatváltozás okozta pusztító aszályok Európában, Kínában, „Afrika szarván” és az Egyesült Államokban szintén hozzájárultak a terméshozam csökkenéséhez és az élelmiszerárak emelkedéséhez. Még Belgiumban is emelkedtek az élelmiszerárak, ahol az infláció a múlt hónapban 5,5 százalékos éves szintre csökkent, ami az eurózónában a legalacsonyabbak közé tartozik.
Az élelmiszereken kívül az inflációt az alkohol, a dohányáruk és a szolgáltatások drágulása is hajtotta. A balti országok továbbra is a 17 százalék feletti éves inflációs rátával vezették a listát, majd a sorban Szlovákia következett 15,5 százalékkal. Az inflációs nyomás egy része arra vezethető vissza, hogy a kormányok visszavontak olyan intézkedéseket, mint az árszabályozás és a támogatások, amelyek tompították az emelkedő energiaárak háztartásokra gyakorolt hatását. Februárban Franciaországban egyes fogyasztók felé engedélyezték a villamosenergia-árak emelését, miután azokat befagyasztották.
Kína hatása
A kínai termelés fellendülése szintén felfelé mozdíthatja az árakat, hiszen az ország óriási gyártókapacitása és a világ ellátási láncában betöltött főszerepe miatt óriási hatással van a világgazdaságra, például az energia iránti kereslet növekedése révén is. Az elemzők véleménye azonban megoszlik abban a kérdésben, hogy a termelés növekedése a kínálat bővülésével enyhíti-e a magas árak nyomását, vagy a régóta várt fogyasztási cikkek újra elérhetővé válásával ösztönzi majd a vásárlói aktivitást.
„A kulcs itt az, hogy mi történt az alapkamattal” – mondta Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics vezető európai közgazdásza. Elég egyértelműnek tűnik, hogy az Európai Központi Bank döntéshozói, akik úgy vélik, hogy a kamatok emelése szükséges, „ki kell terjeszteni a kamatemelések sorozatát” – tette hozzá.
A vállalkozások egyes ágazatokban továbbra is erőteljesen emelték az díjtételeiket. „A vállalatok sokkal gyorsabban emelték az áraikat, mint ahogy azt általában szokták” – mondta Debono asszony, ami annak a jele, hogy igyekeznek megvédeni a haszonkulcsukat. A munkavállalók béremelésre irányuló nyomása is tovább fokozhatja az inflációt idén. Bár az infláció jóval az októberi csúcsérték alatt található, még mindig messze a központi bank 2 százalékos célja felett van. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a félpontos kamatemelés ebben a hónapban szinte biztosra vehető. Bár az európai inflációs nyomás enyhül, ez a pánikszerű infláció utáni korszak még messze nem ért véget.