Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Több mint egy bevásárlóközpont: a Mall of America múltja és jövője

A bevásárlóközpontok beleivódtak az amerikai identitás szövetébe. 1960-ban, mindössze négy évvel az első pláza megnyitása után már 4500 nagy bevásárlóközpont működött az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy naponta legalább három új bevásárlóközpont nyílt ebben az időszakban. 1975-re a plázák és bevásárlóközpontok az amerikai kiskereskedelmi forgalom 33%-át tették ki. Ez a 80-as és 90-es éveket az amerikai plázakultúra csúcspontjává tette.

Elég csak megnézni a Netflix Stranger Things című sorozatát, amely a tiszta nosztalgia és a lovecrafti horror kombinációja. A sorozat harmadik évada szinte teljes egészében a kisváros új bevásárlóközpontjában játszódott megmutatva, hogy a plázák az elmúlt évtizedekben mennyire központi szerepet játszottak az amerikaiak életében.

Az amerikai plázakultúra 1992-ben érte el a csúcspontját, amikor a végső evolúciója a mega pláza lett. A Minnesota állambeli Bloomingtonban található Mall of America (MoA), amely ugyanabban az államban található, mint Amerika első plázája. 5,6 millió négyzetméteren terül el, több mint 500 üzlettel, 10 000 alkalmazottal, 27 csúszdával rendelkező vidámparkkal, akváriummal, esküvői kápolnával és mozival. A mega bevásárlóközpont óriási nyereséget termelt. A felmérések szerint a fogyasztók 50%-kal nagyobb valószínűséggel vásároltak valamit egy attrakciókkal teli mega bevásárlóközpontban, mint egy hagyományos helyen, ami ahhoz vezetett, hogy az 50 tagállamban számos további mega bevásárlóközpont épült. A mega-malls gigantikus mérete és az építkezések fenntarthatatlan üteme azonban magának a plázakultúrának az összeomlásához vezetett. A Mall of America, az eredeti mega-mall azonban nem omlott össze, hanem alkalmazkodott az új helyzethez.

Jill Renslow, a Mall of America üzletfejlesztési és marketing ügyvezető alelnöke arról beszél, hogy a vállalat hogyan helyezte a hangsúlyt újra az emberekre: „Minden az emberekről szól. Különösen a belső emberekre kell összpontosítani. Becsüljétek meg őket, bánjatok velük jól, hozzátok be őket, ültessétek az asztalhoz, és hallgassátok meg a mondanivalójukat.” Három évtizeddel később a Mall of America a szaküzletek mellett évente több mint 400 rendezvénynek ad otthont a koncertektől kezdve a hírességek megjelenésén át a divatbemutatókig. A szórakozás nyüzsgő központjává és önmagában is célponttá vált, a világjárvány előtt évente több mint 40 millió ember látogatott el ide a világ minden tájáról, és ezzel közel 2 milliárd USD bevételt generált.

Visszaadás

Ahogy Jill hangoztatja, amit a Mall of Americánál csinálnak, az sokkal többről szól, mint a pénzkeresésről – ez a „céltudatos vezetésről” szól. Jill szerint naponta átlagosan 12 000 USD adományt gyűjtenek a Mall of America közösségi és jótékonysági partnerei számára. Emiatt a MoA a minnesotai közösség igazi sarokkövévé vált, mivel a szervezet hihetetlenül keményen dolgozik azért, hogy visszaadjon és támogassa azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. A világjárvány idején a Mall of America felhasználta létesítményeit Minnesota legnagyobb oltóhelyének kialakítására. A nonprofit szervezetekkel való együttműködés mellett a Mall of America még raktárhelyiséget is adományozott az Every Meal nevű jótékonysági szervezetnek, amelyet a pandémia idején arra használtak, hogy a hátrányos helyzetű családok számára szükséges élelmiszereket osszanak szét. A Mall of America egy Community Commons nevű díjmentes területet is létrehozott azon kiskereskedők számára, akiknek üzletei megrongálódtak a 2020 tavaszi polgárháborús zavargások során.

Fenntarthatóság

A mega mall összeomlásának elkerülése részben innovációval is járt, hiszen a szerteágazó infrastruktúra miatt a plázának a legmodernebb energia- és költségtakarékossági technikákat kellett befogadnia. Jill Renslow szerint: „Zöldek voltunk, mielőtt a zöld menő lett volna. Szervezetünk a kezdetektől fogva élen járt a fenntartható épületek fejlesztésében és építésében. A tetőszerkezetben több mint nyolchektárnyi tetőablakot alakítottunk ki a napenergia hasznosítására. Nincs központi fűtésünk – minden a testhő és a tetőablakok segítségével működik. Több mint 30 000 növényünk és 300 élő fánk van a bevásárlóközpontban, hogy a természetes oxigénellátást biztosítsuk, és nem használunk növényvédő szereket sem a vidámparkunkban. Parkoló rámpáinkban teljes egészében LED-es világítás van, ez a legnagyobb parkolóházi világítás-átalakítás az országban. Van egy jelentős hulladékfeldolgozó központunk, ahol a keletkező szemét nagy részét újrahasznosítjuk. Együttműködünk a helyi sertéstenyésztőkkel is, hogy az élelmiszerhulladékunk se vesszen kárba.”

A Credit Suisse 2017-es előrejelzése szerint 2022-re minden negyedik amerikai bevásárlóközpont be fog zár. A világjárvány csak felgyorsította ezt a tendenciát, és bár a MoA a pandémia alatt átélt néhány nehéz időszakot, újult erővel tért vissza. A Mall of America még mindig központi szerepet tölt be a minnesotai közösségben, és továbbra is azért fog küzdeni, hogy az amerikai kiskereskedelmi élmény múltja, jelene és jövője legyen.