A modern scouting mentális oldala egyszerű, egymásra logikusan épülő részekből áll össze. A tökéletes megoldáshoz első lépés a saját csapatunk személyiség vizsgálata, illetve a kulcsjátékosok egyéni komplex személyiségprofiljának felállítása. Ez definiálja azt a környezetet, ahova a kiszemelt játékosunk érkezik majd. Ezután szükséges meghatározni az edzőnk komplex személyiségét, hiszen ő nagyban felelős lesz majd azért, hogy a potenciális játékosból a maximumot kihozza. Aztán már „csak” a csapat célját kell meghatározni akár pozícióban, akár eredményekben, mert ez fogja determinálni azt, hogy a kiszemelt játékosunk számára az új szezon már a mi csapatunkban milyen mértékben teremt majd „egyéni krízishelyzetet”. Ha ezeket a lépéseket megtesszük, és mellé tesszük a hagyományos fizikai méréseket modern köntösbe öltöztetve, nem nyúlhatunk mellé, új játékosunk hozni fogja a tőle elvárt teljesítményt.
Kulcsjátékosok profilja
Nagyon fontos, és ha nem is ennyire tudatosan, de alkalmazzák a szakemberek a scouting során, hogy megadják a legjobb játékosaikat, mint egyfajta irányt a leendőbeli játékosokkal kapcsolatban. Megfogalmazzák azt, hogy nagyjából ilyen karakterű játékosokat várnak a csapatba. Vagy épp az ellenkezőjét, amikor azt definiálják, hogy pont a kulcsjátékosok profiljával ellentétes, kiegészítő profilokat akarnak látni az új csapatban. Viszont nagyon kevesen végzik el ennek a tudományos hátterét is. Hiszen úgy általánosságban nem feltétlenül célravezető beszélgetni személyiségjegyekről, melyek aztán komolyan determinálják az adott ember döntéseit. Éppen ezért ma már a high-end kluboknál komoly személyiségteszteket töltetnek ki a játékosokkal, hogy ezt a belső benchmarkot precízen fel tudják állítani. Hiszen viszonyítani csak rendszer alapon érdemes, és ha tudjuk, hogy egy mentális struktúrában milyen pontot jelöl ki az általunk példaértékűnek tartott játékos, akkor ahhoz tudjuk hasonlítani a potenciális játékos szintén ugyanabban a mentális rendszerben elfoglalt pontját. Így egyszerűen megállapítható a két pont egymástól való távolsága, mely definiálja a két profil egyezőségét, eltéréseit. Azonban azzal is számolnunk kell, hogy nem mindegyik kulcsjátékos örvendezik egy pszichológiai teszt kitöltésénél, és hát senkit nem kényszeríthetünk ennek megtételére. Nem véletlenül vannak már nagyon komoly megoldások ennek megkerülésére is, amikor teszttöltés nélkül speciális, sokrétű adatgyűjtéssel, videó alapú nyugalmi helyzet/krízishelyzet pszichológiai elemzésével, social media és játékos karrierbeli elemzésével, egyéb online adatokkal szintén behelyezhető az adott játékos egy rendszerbe, és ugyanúgy hozzámérhető a potenciális játékos, ugyanezzel az adatgyűjtéssel és értékeléssel. Vagyis tulajdonképpen megfelelő tudományos háttérmunkával lehet szinte ugyanarra a döntésre eljutni, mint a hagyományos pszichológiai tesztes módszerekkel. Persze nem lehet olyan tökéletesen pontos, de egyértelmű „igen/nem” döntéshez tökéletes mennyiségű információt biztosít. Ez egyébként nagyban megkönnyíti a mentális rendszerek alkalmazásának elfogadását is, hiszen fizikai felmérésre még csak-csak rá lehet venni egy-egy potenciális játékost, de „agyturkászásra” már kevésbé. Az edzők tekintetében ugyanezt a vizsgálatot el lehet végezni, és az biztos, ha a kulcsjátékosok profilja, az edző profilja és a jövőbeni játékos profilja ugyanabban a koordináta rendszerben van jelölve, akkor a közöttük lévő kapcsolatok, konfliktusok, azonosságok egyértelműen beazonosíthatók.
Célok egyértelmű tisztázása
Ez talán a legkritikusabb pontja a scouting mentális döntéshozatali részének, hiszen az, hogy mit várunk el az új játékostól az tökéletesen definiálja, hogy mekkora egyéni krízishelyzetet kell átélnie majd nálunk. Itt rögtön érdemes is tisztázni, hogy mentális szempontból egy-egy téthelyzet teljesen eltérő egyéni krízishelyzeteket okozhat. Ha van egy játékosunk, aki már négyszer nyert bajnokságot a csapatával és a mi célunk az, hogy a mondjuk előző évben középmezőnyben végzett csapatunkat juttassuk a csúcsra, akkor ennek a négyszeres bajnok játékosnak nem lesz igazi egyéni krízishelyzet az életében a mi csapatunkban. Hiszen azokon a téthelyzeteken már többször átesett, melyek majd jelentkeznek a jövőben, így személyiségtípustól függetlenül kijelenthetjük, hogy már megtanulta azokat kezelni. Viszont ha mondjuk egy olyan csapatunk van, aki most jutott fel az első osztályba és ebbe igazolunk egy tavalyi évben kiesett csapatból egy sztárjátékost, akkor neki minden mérkőzés egyéni krízishelyzet lesz, melyeknél nagyon nem mindegy, milyen személyiségtípust képvisel, hiszen vannak olyan profilok, akik ezt a válsághelyzetet tökéletesen tudják kezelni, és vannak olyanok is, akik viszont képtelen túljutni ezen komoly mentális támogatás nélkül. Sorolhatnánk még a példákat, de a lényeg egyértelmű: az igazolni kívánt játékosnál nemcsak egyszerűen az eredményeket kell megnézni, hanem azt is, hogy milyen téthelyzeteken jutott már keresztül csapatával életében, és ezekben ő kiegészítő vagy meghatározó játékos volt-e, és hogy ezek a válsághelyzetek hogyan viszonyulnak a saját csapatunk jövőjében tervezett krízishelyzetekhez. Ezek együttes vizsgálata adja meg számunkra a jó választ a szerződtetésével kapcsolatban.
Bár komplex, és a sportban dolgozó hozzáértők számára még sokszor túl bonyolultnak, néha feleslegesnek is tűnik a komplex mentális értékelés egy scouting terén, de egy megfelelő szakember számára – főként, ha kellő mennyiségű tapasztalattal rendelkezik e téren – azért mondhatjuk mindez „rutinmunka”. És igen, előidézhető az az állapot, hogy úgy fel tudjuk mérni potenciális játékosunkat, hogy nem érhet meglepetés bennünket a teljesítményével kapcsolatban. Vannak már ilyen klubok világviszonylatban, és ezek száma egyre növekszik. Nyilván egy elvesztegetett több százezres, milliós, tízmilliós euró vagy dollár értékű elbukott szerződés után egyre többen akarnak biztosra menni. Vagyis azt kijelenthetjük, ha ma már valaki nincs tekintettel ezekre a faktorokra a scouting esetében, az hátrányban van a megmérettetések során, bár bizonyos bajnokságokban még mindig lehet elsőnek lenni e téren. És hát jelenleg, ha őszinték akarunk lenni, nem beszélhetünk egyenlő esélyekről akkor, ha valaki a hagyományos, egy másik csapat pedig komplex mentális háttérrel kiegészített scoutingot alkalmaz. A pálya ez utóbbi felé lejt, nem kicsit!