Sport és stigma
Annak ellenére, hogy a sportpszichológia újonnan előtérbe került, meglepően kevés szakértői értékelés készült annak az élsportolókra gyakorolt hatásáról. A kérdés tanulmányozásának hiánya többek között a sportolók heves ellenállása. Egyszerűen fogalmazva, a sportolók mentális erőn alapuló karriert építenek, azaz nagyon korán megtanulják, hogy „szellemileg keménynek” kell lenniük, nem mutathatnak gyengeséget ellenfeleiknek, és ami talán még fontosabb, nem mutathatnak erőtlenséget csapattársaiknak vagy edzőiknek. Még ha nem is természetes módon, de ez az elsöprő vágy, hogy kemény, határozott legyen már a sportolóvá válás kezdetén „bekódolódik” a fiatalokba. Ezen okok miatt a sportolók erősen idegenkednek a sportpszichológusoktól, sőt magától a pszichológiától is. Nem akarnak betegnek tűnni, márpedig a pszichológus, pszichológia jelenléte ezt sugallja számukra.
Megbélyegzés
A „megbélyegzés” tankönyvi definíciója Erving Goffmantól származik, aki ezt a kifejezést „mélyen hiteltelenítő tulajdonságként” határozza meg. Ez lehet látható, például a bőr színe, túlsúly, vagy olyan, ami ellehetetlenít, ha kiderül például valamilyen mentális betegség vagy éppen a büntetett előélet. A kutatások azt mutatják, hogy az egyes stigmákkal kapcsolatos attitűdök nagymértékben megváltoztak az idők során. Az egyik ilyen megbélyegzés, amely jelenleg jelentős átalakuláson megy keresztül az a mentális betegségek. Tudvalevő, hogy az ezekről szóló nyilvános viták nagy része gyakran hivatásos sportolók köré összpontosulnak.
A mentális betegség „olyan állapot, amely súlyos rendellenességet okoz egy személy viselkedésében vagy gondolkodásában”. Időnként a mentális betegségeket a köztudatban elbagatellizálják, viszont ebben a cikkben komolyabb pszichológiai problémákról beszélünk. Az elmúlt nyár legjelentősebb mentális állapottal kapcsolatos esete Simone Biles-hoz köthető. Biles generációjának egyik legkiemelkedőbb sportolója, és minden idők egyik legnagyobb tornásza. Tokióba érkezve is az volt várható, hogy ő a sportág legnagyobb esélyese, de hatból öt döntőben váratlanul a visszalépés mellett döntött. A sportolónő ezzel sokkolta a sportvilágot. Biles később elárulta, hogy „twisties-től” szenved, ami olyan jelenség, amely hatással van a gyakorlatra és drasztikusan befolyásolja a térbeli orientációs képességet. A vicces elnevezése ellenére a twisties komoly szorongást okoz a sportolóknak, és akár tragédiába is torkollhat egy-egy nehezebb elem bemutatásakor.
Még a GOAT-ok is
A Biles-történet egyik elkeserítő aspektusa, hogy mennyi rosszindulatú kritikát kapott mentális gyengesége miatt. Ha valakit – akit széles körben a sportág minden idők egyik legnagyobbjának tartanak – elítélhetnek emiatt, akkor ez azt jelenti, hogy a lelki egészséggel kapcsolatos megbélyegzés igenis jelen van. Jó hír, hogy ma már egyre több játékos lép fel ez ellen. Naomi Osaka, Paul George és Kevin Love csak néhány név, akik a nyilvánosság elé tárták a mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmeiket az elmúlt években. Ha egyre több sportoló áll az ügy mellé, akkor az ilyen jellegű megbélyegzés csökkenni fog, és lehet, hogy kisebb lesz az idegenkedés azoktól a beavatkozásoktól, ami ezen segíthet, illetve a többi mentális betegségben szenvedő ember kevésbé érzi magát egyedül.