Brady: Egy korszak vége
A világ legnagyobb sportolóiból kettő nemrégiben sokkolta a világot, bár tegyük hozzá, hogy nagyon különböző módon tették mindezt. Az egyik Tom Brady, aki február 1-jén hivatalosan is bejelentette visszavonulását az NFL-ből. Európai olvasóink közül sokan nem követik az amerikai futballt, de tudni kell, hogy Tom Brady neve egyet jelent a sportággal. Érdekes módon anno, amikor Tom Brady megjelent az NFL Drafton, nem igazán vártak tőle sokat. Pedig tudvalevő, hogy egy irányító mindig a legkeresettebb pozíciók közé tartozik, hiszen egy nagyszerű irányító képes a csúcsra vinni egy csapatot, míg egy rosszról közel sem mondható mindez el. Brady-t a New England Patriots a 2000-es draft 199. helyén választotta ki, ami rendkívül hátul van a rangsorban. De az alacsony elvárások ellenére is Brady gyorsan bebizonyította, hogy az improvizáció, a végrehajtás és az intelligencia halálos kombinációja. Miután 2000-ben negyedik számú irányítóként érkezett a New England Patriotshoz, 2001-ben Brady már a ligában töltött második évében élete első Super Bowl-győzelmére vezette a csapatot. A back-to-back Super Bowlok után még csak vita sem volt a szakírók között arról, hogy Brady megérdemli-e, hogy bekerüljön a Hírességek Csarnokába, pedig a férfi még csak a 20-as évei közepén járt. És bár 10 évig nem volt győztes, Brady még három Super Bowlt nyert a Patriots-szal, majd 2021-ben, 43 évesen még egyet a Tampa Bay Buccaneersszel. Összességében pályafutása során Brady 7 Super Bowlt nyert, és ha ezt a sportág egész történetén keresztül nézzük, ahol rajta kívül másik két irányítónak van 4-4 győzelme, akkor értjük meg igazán a jelentőségét. Éppen ezért a férfit széles körben a GOAT-nak (minden idők legnagyobbja) tartják. Brady döntése, hogy visszavonul, nem jött könnyen. Csapata alig néhány héttel ezelőtt kikapott az AFC Championshipben – ami egy fordulóval a Super Bowl előtt van -, és azon a meccsen Brady 44 évesen majdnem egy újabb csodás győzelemre vezette a csapatát. Tehát még minden bizonnyal megvoltak a fizikai képességei ahhoz, hogy továbbra is az abszolút legmagasabb szinten versenyezzen, de Brady megmagyarázta, miért döntött úgy, hogy befejezi a pályafutását:
Mindig is hittem abban, hogy a futball sport egy „mindent bele” dolog – és ha nem tudod magad 100%-ban elkötelezni a sportágad iránt, akkor nem leszel sikeres, pedig a győzelem az, amit annyira szeretek a játékunkban. Minden egyes nap fizikai, mentális és érzelmi kihívást jelentett a számomra azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjam a bennem rejlő képességeket, és az elmúlt 22 évben meg is tettem mindent, ami tőlem tellett. A pályán vagy az életben nem vezet rövid út a sikerekhez.
Nehéz ezt leírnom, de most megteszem: Nem fogom többé ezt a versenyzői elkötelezettséget vállalni. Imádtam az NFL-karrieremet, és most itt az ideje, hogy az időmet, az energiámat, a figyelmemet más dolgokra összpontosítsam.
Az elmúlt héten sokat gondolkodtam, és nehéz kérdések vetődtek fel bennem. Nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk a csapattársaimmal, az edzőimmel, a versenyzőtársaimmal és a szurkolóimmal, de most az a legjobb döntés, ha a játékteret átadom az elkötelezett sportolók következő generációjának.
Tom Brady minden tiszteletet és elismerést megérdemel, miután több mint két évtizeden át hihetetlen elkötelezettséggel és alázattal „szolgált” szeretett sportágában.
Dacolva az esélyekkel
Ez a fajta elit elkötelezettség az, ami a teniszcsillag Rafael Nadalt is olyan félelmetes magasságokba emelte. Hat hónappal ezelőtt, miközben társai az US Openen versenyeztek, Nadal egy lábműtéten esett át, ami természetesen megszakította a szezonját. És alig hat héttel ezelőtt – miután kevés versenyen tudott játszani, emellett még a COVID-dal is megküzdött – Nadal még abban sem volt biztos, hogy képes lesz-e egyáltalán részt venni az Australian Openen, ami a tenisz naptár négy Grand Slam tornája közül az első az évben. Nadalt egész pályafutása során sérülések gyötörték, és fénykorában sokkal több Grand Slam tornát hagyott ki, mint riválisai, Roger Federer vagy Novak Djokovic, számszerűen tizenegyet. A most 35 éves Nadal szerint egyre több energiát igényel újra felépítenie magát fizikailag és mentálisan is. Egyre nehezebb igazolni azt az elkötelezettséget, amit a legmagasabb szinten való versenyzés igényel, és azt, amit mindez a testnek és az elmének okoz. Ráadásul Nadal sorsolása az Australian Openen különösen brutális volt és úgy tűnt, hogy a versenyen sokkal korábban kell majd erős játékosokkal szembenéznie, mint azt remélni lehetett. Így amikor Nadal elkezdte az Aussie Openen való szereplését, a teniszvilág nem várt tőle túl sokat. Az oddsmesterek sem, akik 8/1-es oddsot adtak arra, hogy Nadal megnyeri a tornát.
Ahogy haladt előre és nyerte a meccseket, az emberek kezdtek más szemmel nézni rá, hiszen ahhoz képest milyen keveset játszott az elmúlt időszakban, szokatlanul élesnek tűnt a játéka. Az erős játékosokat viszonylag könnyedén intézte el a kíméletlen ausztrál nyári hőség és a felkészülés hiánya ellenére is. A döntőben Nadal a világranglista második helyén álló Daniil Medvegyevvel, az US Open regnáló bajnokával és vitathatatlanul a világ legjobb keménypályás játékosával került szembe. A jó szereplése ellenére még mindig Medvegyev volt a mérkőzés nagy favoritja. Miután Nadal elveszítette az első két szettet úgy tűnt, hogy aznap nem válik valóra az álma, hogy kilépjen a Djokoviccsal és Federerrel egyenként 20 Grand Slam-győzelemnél tartó hármas holtversenyből. Nadal azonban hihetetlen mélységekből jött vissza, és öt és fél órás kimerítő csata során sokkolta Medvegyevet, a világot és saját magát, megszerezve 21. Grand Slam-győzelmét. Mostanra több Grand Slamet nyert, mint bármelyik férfi játékos a tenisz történetében, és a karrierje még nem ért véget.
A mesterséged csiszolása
Az üzletemberek többek között azért szeretik a sportot, mert rengeteget tanulhatnak belőle. Mind Nadal, mind Brady esetében két olyan embert látunk, akik a szakmájuk iránti elkötelezettségnek egy olyan fajtájával rendelkeznek, ami rendkívül ritka. Mindketten mindig is jelentős tehetséggel voltak megáldva, és emellett úgy ismerik őket a saját sportágukban, mint akik a legkeményebben és a legtöbbet teszik azért, hogy ezen a szinten versenyezzenek. Mint említettük, Brady-t azért nem draftolták különösebben magasra, mert nem látták benne azt a fajta fizikumot, ami a futballmeccsek megnyeréséhez szükséges. Ám az elhivatottsága révén a fizikumának hiánya ellenére is a csúcsra tudott jutni. Ő és Nadal is keményen megdolgozott azért, hogy az utolsó csepp tehetséget is kipréseljék a magukból. Nadal azonban a végsőkig hajtotta a szervezetét. Korábban a szakértők azt feltételezték, hogy 25 éves kora után már nem lesz képes karriert befutni, mert a testét azzal bünteti, hogy soha, de soha nem adja fel. Nadal még aktívan sportol, de hamarosan vissza fog vonulni, és úgy fog nyugdíjba menni, mint Brady: tudva, hogy pályafutása során mindent megtett azért, hogy a legjobb legyen. Brady mindent, amit tudott megtett a pályán, és Nadal továbbra is mindent, amit tud, megtesz a teniszpályán. Nézzünk szembe a tényekkel, mi alantas halandók vagyunk, egyszerű üzletemberek, de attól, hogy nem vagyunk világsztárok még nem jelenti azt, hogy nem tudunk boldogan nyugdíjba menni. Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy mindent, amit tudunk, megteszünk a „pályán”, legyen az bármilyen pálya is.