Az üzleti életben megvannak a tökéletes célcsoportok minden vállalkozás számára, és ha jól akar teljesíteni, akkor azokra az emberekre koncentrál kizárólag, akik a pénzt termelik majd számára – már ha gazdasági indokokból működő vállalkozásról beszélünk. Mindig vannak favorizált célcsoportok, és nagy általánosságban a legtöbb piaci versenyző rájuk hajt. Ráadásul a könnyebb ellenállás felé haladnak a cégek, és a nehezebben érthető, vagy nagyon határozott elképzelésekkel rendelkező közeget mellőzik. A The Entitled generáció napjainkban ilyen.
A The Entitled generáció szerepe
A RISE generációs kutató központjának számítása alapján az 1937-1948 között született nemzedék általában ki is marad a gazdasági elemzésekből, hiszen aki a jövőben hosszú távon sikeres üzletet épít, azok számára a jelenleg 73-84 év közötti korosztály nem éppen a legvonzóbb. Nyilván különbséget tenni kor alapon embercsoportok között erkölcsileg sem illik, és veszélyes is. Így megoldásként azt választják a cégek, hogy egyszerűen csak a többiekről beszélnek. Nagyon sok üzleti beszélgetésben úgy tűnik, hogy ilyen idős korra már szinte természetesnek veszik a menedzserek, hogy ők irányítják a korosztály döntéseit, és persze meg kell hallgatni mit is szeretnének, de majd úgyis az lesz, amit a gyermekek akarnak. Hiszen e nemzedék gyermekei jelentős mértékben a The Precisionists generációba tartoznak – 1961-1972 között születettek –, így már ők is tapasztalt felnőttek, ráadásul karrierjük csúcsán vannak általában, így hát alapvetően a döntés tőlük várható el. De a The Entitled generációról több fontos jellemzője mellett elmondható, hogy nagyon erélyes és erős akaratú, ebből kifolyólag sokszor önfejű emberekből tevődik össze. Nagyon kemény korszakban nőttek fel, és a határozott, tudatos és megingathatatlan döntéshozatal alapvető jellemzőjükké vált, mellyel mai napig élik napjaikat, még ha közben idősek is lettek. Jellemzően a családon belüli szerepük mindig az igazi vezető volt, és az egész famíliára, annak minden tagjára komoly hatással voltak. Ez néhol akaratosságba is átfordult, és az autokrata megoldásoktól sem riadtak vissza, ráadásul mindezt hitelesen képviselték, vagyis működött is. A legnagyobb kihívás számukra pont ennek a vezető szerepnek az elvesztése, és a magatehetetlenségtől való félelem. Illetve több mint félelem, a tudat, hogy ez meg fog történni. Ők biztosan nem akarnak úgy általában véve az „áldozatok” lenni, akikről majd gondoskodni kell, akik nem képesek önmaguk ellátására. Kemény generációról beszélünk, akik a végsőkig nem hagyják el magukat, és ha valaki meg akarja szólítani őket, akkor ezeket az alapvetéseket jobb, ha tudomásul veszi.
Vásárlóerő
Ez a generáció erőteljesen megjelent a nyugdíjas otthon, vagy a még rosszabb elnevezés alapján, az „idősek otthona” piacon, és nem sokan tudják őket megfelelő módon megszólítani. Ugyanis azt tudomásul kell venni, hogy az „utolsó napjaikat” megélni, ők köszönik szépen otthon, az általuk felépített és uralt környezetben kívánják eltölteni. És ennek ellenkezőjéről legközvetlenebb szeretteik sem tudják meggyőzni őket. Sokszor látni, hogy ebbe a gondolkodásbéli különbségbe belefárad a szülő-gyermek kapcsolat, melyben egyébként a gyermek generáció tud áldozattá válni. Hiszen a szülőknek van egy konkrét elképzelésük és elvárják azt, hogy ez alapján folytatódjon az élet, több esetben pedig olyan erősen akarják követni a sokszor lehetetlen irányt a gyermekek, hogy az komolyan meg tudja keseríteni az élet befejező szakaszát. Itt lehetne megoldás persze a sokszor már felügyeletre, vagy állandó kontrollra és ápolásra szoruló The Entitled generációs szülők elhelyezése a megfelelő intézményekben. Azonban ebben az üzletágban nem minden esetben képesek követni már csak a korosztályos változásokból adódó új szemléletet sem, és kommunikációjuk, brand-jük, értékesítési alapelveik nagyon messze állnak a célcsoport igényeitől. Mert hogy ebben az esetben a célcsoport valóban ez a 73-84 éves korosztály, és itt nem elegendő a pénzzel, finanszírozási háttérrel rendelkező menedzser gyermek meggyőzése. Az majd a következő nemzedék esetében tud működni. Azt pedig látni kell, hogy a The Entitled generáció nem öreg, és nem akar segítséget. Támogatást és tiszteletet, elismerést akar egy nehéz, kemény döntésekkel teli élet utolsó szakaszához, melyben büszkeségük és napi „hatalmuk” megfelelő szinten képes maradni.