Ahogy Amerika vállalatai a DEI-kezdeményezések felé hajlott, vele párhuzamosan egy ellenmozgalom is lendületet vett. A szkepticizmus mormogásaként indult folyamat hamar széles körű ellenállássá vált, amelyet a politikai visszahatás, a jogi csatározások és a változó közhangulat gyorsan táplált, néhány év alatt a DEI pedig egy ünnepelt vállalati küldetésből az egyik legvitatottabb és legmegosztóbb témává vált az üzleti életben.
A politikai és jogi visszahatás
A DEI-t ért első komolyabb csapás 2023-ban érte, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette a pozitív diszkriminációt az egyetemi felvételi eljárásban, ez a döntés pedig egy olyan jogi és ideológiai csatát indított el, amely kiterjedt a vállalati Amerikára is. Aktivista csoportok és konzervatív szervezetek a bíróság döntése által felbátorodva pert indítottak a nagyvállalatok ellen, azzal érvelve, hogy a DEI-programok fordított diszkriminációt jelentenek. A jogi kihívások gyorsan eszkalálódtak, és az olyan cégek, mint a Google, a McDonald’s és a Target számos perrel szembesültek a felvételi és előléptetési politikájuk miatt. Az ügyvédi irodák azt kezdték tanácsolni a vállalati ügyfeleknek, hogy a peres kockázatok elkerülése érdekében gondolják át a faji alapú kezdeményezéseket. Eközben Donald Trump vezetése alatt végrehajtási rendeleteket adtak ki, amelyek korlátozták a DEI-programokat a szövetségi ügynökségeknél, és a kormánnyal üzletelő magáncégekre nyomást gyakoroltak, hogy csökkentsék a DEI-kiadásokat.
A kulturális váltás
A jogi kihívásokon túl a DEI kulturális megítélése is gyökeresen átalakult. Az egykor erkölcsi és üzleti szükségszerűségnek tekintett DEI a konzervatív kritikusok körében az „éber kapitalizmus” szinonimájává vált. Az olyan ismert üzletemberek, mint Elon Musk és Marc Andreessen nyilvánosan bírálták a vállalati sokszínűségi törekvéseket, azzal érvelve, hogy azok a politikai korrektséget helyezik előtérbe a meritokráciával szemben. A közösségi média tovább erősítette a visszahatást. A túlságosan „ébernek” tartott márkák elleni bojkottálás általános stratégiává vált. Azok a vállalatok, amelyek korábban büszkék voltak DEI-erőfeszítéseikre, most a fogyasztók által vezérelt felháborodással szembesültek, amiért fenntartották ugyanezeket a programokat. A hírnévvesztéstől való félelem sok vállalkozást arra késztetett, hogy csendben visszafogja kezdeményezéseit.
Vállalati visszavonulás
A növekvő nyomás hatására sok vállalat kezdett visszavonulni a DEI-kezdeményezésektől. A Walmart, az Amazon és a Google csendben leépítette sokszínűségi felvételi céljait, míg a McDonald’s és a Target kevésbé ellentmondásos nevek, mint például „befogadás” vagy „beszállítói elkötelezettség” alá helyezte DEI-részlegét. A „rainbow-hushing” kifejezés arra utal, hogy a vállalatok nyilvános bejelentés nélkül hagyták el a DEI-kötelezettségvállalásokat, remélve, hogy így elkerülhetik a mindkét oldalról érkező visszahatást. Ezt a visszavonulást azonban nem minden vállalat követte. Néhány cég, például a Costco és a JPMorgan Chase fenntartotta sokszínűségi kezdeményezéseit, azzal érvelve, hogy a befogadó munkahelyek továbbra is elengedhetetlenek a hosszú távú sikerhez. Mások, mint például a Goldman Sachs, újrakalibrálták üzeneteiket, de továbbra is törekedtek a sokszínűségre a munkaerő-felvétel és a vezetés terén.