Az online csalások globális bűnözési hullámmá váltak, és évente több mint 500 milliárd dollárt szippantanak ki a gyanútlan áldozatokból. Ezek a befektetési csalásoktól a mesterséges intelligencia által vezérelt személyazonosság-lopásig terjednek, de a legfejlettebb közülük az úgynevezett „disznóvágás” – egy módszeres, hosszú távú átverés, amely csalárd befektetésekbe csalja az áldozatokat, mielőtt mindentől megfosztja őket. A hagyományos utcai bűncselekményekkel ellentétben ezek a digitális csalások hatalmas, ipari méretűek, ami megnehezíti a rendőrséget és még pusztítóbbá teszi a hálójukba kerülőket.
A megtévesztéstől a pusztulásig
A disznóvágás, amely a kínai “sha zhu pan” kifejezésből származik, hátborzongatóan kiszámított folyamatot követ: a csalók hamis közösségi médiaprofilokat hoznak létre, türelmesen bizalmat építenek ki a célpontjaikkal, és végül ráveszik őket a befektetésre. Ha az áldozat már horogra akadt, a csalók egyre nagyobb befektetésekre ösztönzik, és gyakran pénzügyi nyereséget hamisítanak, hogy elmélyítsék az illúziót. Mire kiderül az igazság, az áldozatok nemcsak csődbe mennek, hanem gyakran elszigetelten és szégyenkezve is maradnak. Ez a bűncselekmény egyre gyorsabban terjed, például Szingapúrban az átverések már meghaladják a bűncselekmények minden más formáját. Az ENSZ becslései szerint 2023-ban csak Kambodzsában és Mianmarban közel 250 000 embert foglalkoztatnak csaló vegyületek. Egy másik becslés szerint a globális csaló munkaerő már 1,5 millióra tehető. Az iparág magánszemélyeket, sőt intézményeket is tönkretett – egy amerikai bank például összeomlott, miután vezérigazgatója 47 millió dollárt sikkasztott egy online csaló befolyása alatt.
A kábítószereknél is veszélyesebb bűnügyi vállalkozás
A kábítószer-kereskedelemmel ellentétben, amely konkrét fogyasztói csoportokat céloz meg, az online csalások egyetemes sebezhetőségeket használnak ki: a magányt, a kapzsiságot, a félelmet, sőt sok esetben még a gyászt is. Az átverési műveletek a hagyományos bűnszövetkezeteken túl decentralizált gigagazdasággá fejlődtek, ahol a különböző csoportok a toborzásra, a manipulációra és a pénzmosásra specializálódtak.
A fenyegetést csak növeli a mesterséges intelligencia használata. A csalók ma már deepfake videókat és hangklónozást is bevetnek, hogy megbízható kollégáknak vagy családtagoknak adják ki magukat, és még a legkifinomultabb célpontokat is milliók átutalására csábítják. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a tömeges adatelemzést is, ami segít a csalóknak riasztó pontossággal azonosítani a gazdag vagy érzelmileg sérülékeny személyeket.
Új megközelítés a digitális bűnözés elleni küzdelemben
A hagyományos rendőrségi módszerek jelenleg nem alkalmasak arra, hogy fellépjenek ezzel a fejlődő veszéllyel szemben. Bár néhány ország, például a már említett Szingapúr, valós idejű pénzügyi megfigyelőközpontokat hozott létre a lopott vagyon befagyasztására, a globális együttműködés továbbra is korlátozott. A technológiai vállalatoknak, a pénzintézeteknek és a bűnüldöző szerveknek gyors reagálású koalíciókat kell létrehozniuk, hogy megszakítsák a csalóhálózatokat, mielőtt azok lecsapnának.
A csalóállamok – a kibercsalásra támaszkodó gazdaságok – térnyerésével ez a bűnözési hullám csak növekedni fog, ha a világ nem kezeli azt a szükséges sürgősséggel. A kérdés nem az, hogy a csalás meghaladja-e a kábítószer-kereskedelem mértékét – ez már megtörtént. Az igazi kihívás az, hogy a hatóságok fel tudják-e zárkózni…