Lényegében a sürgősségi ellátási klinikák a normál kórházak sürgősségi ellátásának alternatívái. Ezek kitöltik a hézagot a háziorvos felkeresése és egy átlag kórház sürgősségi osztályán való ellátás között. Íme egy tipikus példa: egy orrmelléküreg-fertőzés esetén antibiotikumra van szüksége, de az orvosának nincs időpontja a jövő hétig, és nem szeretne sok órát várni egy költséges sürgősségi osztályon (vagy az a sürgősségi osztály elküldi a betegeket a pandémia miatt).
Általánosságban elmondható, hogy az Urgent Care Clinics szolgáltatásai rövidek, igény szerintiek és (viszonylag) olcsók:
- A sürgősségi ellátás 97%-a egy óráig, vagy kevesebb ideig tart.
- Az esetek 92%-ában a páciens kevesebb mint 30 percet töltött várakozással.
- Egy 2016-os tanulmány megállapította, hogy a normál sürgősségi ellátás költsége körülbelül 10-szerese az Urgent Care Clinics díjának, még ugyanazon eljárás esetében is.
A legtöbb klinika rendelkezik szabványosított szolgáltatásokkal, amik keretében kisebb műtétek, sérülések, ficamok, törések esetén végeznek beavatkozásokat. Emellett számos a munkához szükséges szolgáltatást is nyújtanak, mint például a munkahelyi balesetek ellátását, EKG-t, védőoltásokat, valamint drog- és alkoholszűréseket. Ezenkívül elvégzik a fertőző betegségek, mint például az influenza vagy a COVID gyorstesztjeit. Általánosságban elmondható, hogy a sürgősségi ellátást nyújtó klinikák kerülik a komolyabb aneszteziológiát igénylő sebészeti szolgáltatások elvégzését. Ebből adódóan nem foglalkoznak a hosszú gyógyulási idővel járó egészségügyi kezelésekkel sem. Az alapvető képalkotást (röntgen) igénylő vizsgálatot még elvégzik, de a bonyolultabbakat (MRI) már nem.
Iparági növekedés
2013-ban az Egyesült Államokban az Urgent Care Clinics típusú központok száma 6100 volt, 2019 novemberében ez a szám már 9600-ra emelkedett. Ennek a növekedésnek az oka az elégedettség: az Urgent Care Clinics típusú központba kerülő betegek 98%-a megfelelő ellátásban részesült, és csak 2%-ukat kellett továbbküldeni normál sürgősségi osztályra. Ezek a klinikák sokkal kényelmesebbek, mint a szokásos sürgősségi; gyakran „gyorsgyógyszerként” emlegetik őket, utalva a „gyorsétteremre”. A Concerta Amerika legnagyobb sürgősségi ellátó rendszere. A vállalat az USA szinte minden tagállamában jelen van (500+ helyen), és éves bevétele meghaladta az 1 milliárd USD-t. A cégnek 12 000-nél is több alkalmazottja van, és a járvány előtt a naponta ellátott betegek száma meghaladta a 30 000 főt. Olyan széles elérhetőséggel rendelkeznek, hogy az Egyesült Államokban az összes munkahelyi sérülés körülbelül 1/7-ét náluk kezelik.
Az Egyesült Királyságban is vannak ilyen jellegű klinikák, de ezek nem profitorientált intézmények. Ehelyett az NHS vagy a kórházi trösztök által működtetett kórházakról van szó, amelyeket „bejárási központoknak” vagy „kissérülési egységeknek” neveznek. Bárkit – akinek a sérülése nem jár közvetlen életveszéllyel – ellátnak ezekben a központokban. Ezek az intézmények a nap 12 órájában tartanak nyitva, és működésük nagyban hasonlít az Egyesült Államok ilyen jellegű klinikáihoz, de mivel ezek nem profitorientáltak, a fő különbség a várakozási idő. Az Egyesült Királyságban az emberek a túl hosszú várakozási idő miatt panaszkodnak, míg az üzleti modell amerikai változata a rendkívüli gyorsaságot hangsúlyozza. Iparági tanulmányok szerint a sürgősségi ellátásban részt vevő klinikák 92%-ában a várakozási idő 30 percnél rövidebb, míg az esetek 57%-ánál pedig ez az idő kevesebb, mint 15 perc.
Ez az üzleti modell rendkívül jövedelmező az Egyesült Államokban az azonnali és szakszerű ellátás iránti nagy kereslet miatt. A más országokban tett próbálkozások ellenére a modell még sehol nem nyert olyan mértékben teret, mint az Egyesült Államokban. A COVID azonban megváltoztathatja a helyzetet: a hosszú várólisták, a lemondott műtétek, kezelések, és a túlterhelt állami kórházak miatt egyre többen vannak más véleménnyel az egészségügyi szolgáltatásokról.