Kína több mint 25 éve a gyors fejlődés és a felfelé irányuló mobilitás szinonimája, és a globális gazdasági növekedés kimeríthetetlen motorjaként működik. Az 1,4 milliárdos népességével, amely olyan globális termékek megapiacaként, mint a hollywoodi filmek, a dél-koreai elektronikai termékek és az ausztrál bányászatban kitermelt vasérc, a világ gazdasági mozgatórugójaként megállíthatatlannak tűnt. A közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak, hogy ez a narratíva merőben megváltozott, és ez bizonytalanságot vetett a világgazdasági helyzetre.
Kína gazdasági lassulása riadalmat keltett, és kockázatot jelent mind az ország háztartásaira, mind a világ gazdaságaira nézve egyaránt. A nemzet gazdasági motorja – amely egykor a globalizáció profitorientált formájának sarokköve volt – mostanra a rendkívüli globális bizonytalanság korszakában jelentős jokerré vált. Az elmúlt hetekben egy sor aggasztó fejlemény történt, amelyek tovább fokozták a kockázatokat. Kezdetben olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kínai gazdaság tavasszal jelentős lassuláson ment keresztül, ami a szigorú COVID-19 korlátozások enyhítését követően eloszlatta a robusztus bővülés reményét. Ezt követően az adatok három egymást követő hónapban az export csökkenését, és öt egymást követő hónapban az import visszaesését jelezték, ami a gazdasági kilátások romlásának a jele.
A bukások
A különböző cikkek árai az élelmiszerektől az ingatlanokig szintén csökkentek, ami a defláció és a stagnáló kereskedelmi tevékenység lehetőségére figyelmeztető jelzések lehetnek. A kínai ingatlanpiac nehézségei nyilvánvalóak, mivel a Country Garden nevű nagy ingatlanfejlesztő az év első felében elmaradt kötvénykifizetésekről és jelentős veszteségekről számolt be, ami rávilágít a kínai pénzügyi ökoszisztéma törékenységére. Ezek a fejlemények tovagyűrűző hatást váltottak ki, ami hatással van a kínai háztartásokra és munkavállalókra, miközben a kulcsfontosságú áruk iránti globális kereslet lanyhulását jelzik. A kínai kereslet visszaesése az olyan termékek iránt, mint a brazil szójabab, az amerikai marhahús és az olasz luxuscikkek, valamint az olaj és az ásványi anyagok, széles körű következményekkel jár.
Az elmúlt évtizedben Kína a világ gazdasági növekedésének több mint 40%-át adta, ami háttérbe szorítja az USA 22%-át és az euróövezet országainak 9%-át együttvéve. A növekvő adósságok azonban – a GDP arányos adósságállomány a becslések szerint elérte 282%-ot – aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormány képes-e hatékonyan ösztönözni a gazdaságot. A kormány új programokat vezetett be a fogyasztói kiadások és az üzleti beruházások ösztönzésére. Az intézkedések átláthatóságának hiánya azonban szkepticizmushoz vezetett, mivel a helyi önkormányzatokra hárulhatnak a pénzügyi terhek. A felduzzadó adósságválság is az önkormányzatok évek óta tartó agresszív hitelfelvételéből ered, amelyet infrastrukturális projektek fedezetéül használtak fel.
Az átmenet megakasztása
Ezek a kihívások azért merülnek fel, mert Kína az exportvezérelt, államilag irányított beruházási gazdaságról a belföldi fogyasztói kiadások által irányított gazdaságra kíván áttérni. Az előző évekig sikeres modell az infrastrukturális projektek állami finanszírozását párosította a virágzó gyári szektorral. A globális gazdasági dinamikában bekövetkező változás nem nélkülözi a geopolitikai következményeket. A Trump-kormányzat vámokat kezdeményezett a kínai importra, és a Biden-vezetés is folytatta ezt a megközelítést, kiterjesztve a kulcsfontosságú kínai ágazatokra vonatkozó korlátozásokkal. Ez aláhúzza az USA és Kína közötti növekvő feszültséget, és ezért a nagy nemzetközi vállalatok az ellátási lánc esetleges zavarainak elkerülése érdekében olyan országokba helyezik át a megrendeléseiket, mint Vietnam és India.
Ezen akadályok leküzdése érdekében a kínai gazdaságnak olyan irányba kell állnia, amelynek középpontjában a hazai vásárlóerő áll. Annak ellenére, hogy a világjárvány megzavarta ezt az átmenetet, a szakértők szerint Kína elkerülheti a deflációs csapdát. Miközben a csökkenő árak újra emelkedhetnek, a magánvállalkozásoknak nyújtott kormányzati támogatás segíthet a gazdaság újjáélesztésében. Ugyanakkor továbbra is aggályok merülnek fel az átmenet fenntarthatóságával kapcsolatban, tekintettel Kína adósságválságára és az ingatlanpiac instabilitásának lehetőségére. Ahogy a világ figyeli és megérti a Kínában zajló gazdasági fejlődést egyértelművé válik, hogy a globális gazdasági helyzet természeténél fogva a kínai gazdaság szerencséjéhez kötődik nagymértékben. A keleti nagyhatalom gazdaságának változó dinamikája továbbra is alakítani fogja a világgazdasági narratívát, ami kulcsfontosságú tényezővé teszi Kínát az előttünk álló bizonytalan időkben.