A Forbes és a munka jövője
A Forbes szerint az első számú HR-trend 2022 felé haladva az, hogy a munka a jövőben szorosan összefügg a munkavállalók életminőségével. Úgy vélik, hogy a munkavállalók jóléte többé már nem juttatás, hanem elvárás lesz a munkáltatóval szemben, ez viszont lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy megmutassák, valóban mennyire törődnek a dolgozóikkal. A munkaadóknak mostantól az alkalmazottak egyéni és családi életminőségét is kell javítaniuk. Ehhez olyan szolgáltatásokra van szükség, amelyek magukban foglalják az érzelmi, pénzügyi, szociális és karrier jellegű jólétet. A Forbes a Hewlett Packardot idézi, ahol egy olyan mintavárosról beszélnek, ahol nemcsak a foglalkoztatottaknak, hanem családtagjaiknak is biztosítanak juttatásokat.
Az elsődleges probléma ezzel a „jóslattal” az, hogy annyira még nem érződik a hatása. Az alkalmazottak nem csak manapság, hanem már évtizedek óta követelik az ilyen típusú juttatásokat. A cégvezetők mindig is adtak mozgásteret a legjobban teljesítő dolgozóiknak, amikor az otthoni munkavégzésről volt szó. Másodsorban az az elképzelés, hogy a Hewlett Packard egy olyan vállalat példája, amelyik törődik a dolgozókkal már-már komikus, hiszen a legtöbb jóléti szolgáltatásuk alkalmazások formájában jelenik meg. Ez az „újonnan felfedezett” elkötelezettség nem is lehetne felszínesebb a munkavállalók jóléte iránt, hiszen a munkáltatók túl sokáig nem törődtek a beosztottjaikkal semmilyen értékes, értelmes módon. A legtöbb vállalat bár igen sok pénzt költ el „kirakatrendezésre”, de nem hajlandó olyan valódi megoldásokba fektetni, amelyek jelentősen megváltoztatják munkatársaik életét.
A Marvel kasszadominanciája
A Marvel-filmek 2021-ben az amerikai jegypénztárak bevételének tekintélyes, mintegy 30%-át tették ki. Ez azt jelenti, hogy a Marvel-filmek az előző évben több bevételt hoztak, mint bármelyik másik stúdió. A fő tanulság itt az, hogy a 2000-es évek elején kezdődött szuperhősös trend alig mutatja az öregedés jeleit – ahogyan a filmekben szereplő sok szuperhős is -, és van valami a filmekben rejlő eszkalációban és univerzális témákban, amelyek világszerte bevonzzák a nézőket. A 2021-es év 6 legnagyobb bevételt hozó filmjéből 5 a Marvel Stúdió filmjeiből került ki, sőt, az Örökkévalók – amely a legrosszabb kritikákat kapta a 2021-es Marvel-filmek közül – még mindig több bevételt hozott, mint a Daniel Craig főszereplésével készült utolsó James Bond-film, a Nincs idő meghalni. Szerethetjük vagy utálhatjuk őket, a Marvel szuperhős filmek itt vannak, és itt is maradnak velünk.
Habár ezek a filmek olyan szinten ismétlik önmagukat, hogy maximum egy repülőgépen bírom megnézni őket, ott is nehezen, az emberek azért választják mégis ezeket a filmeket, mert örömet, menekülést és persze felhőtlen szórakozást nyújtanak nekik egy olyan világban, ahol az elmúlt két évben szinte csak megszorításokban, szenvedésben és bezártságban volt részük a pandémia miatt. Viszont ha üzleti szempontból gondolkodom, akkor arra ösztönöznek, hogy vegyem észre, milyen jól fogy manapság az eszkaláció.
Hibrid irodák: Az on-site az új off-site
Régen a vállalatok évente néhányszor elvitték alkalmazottaikat egy-egy céges kirándulásra, amely gyakran tartalmazott főzőcskézést, kötélpályát, bizalomzuhanást, és a csapatépítést volt hivatott elősegíteni, illetve energiát adni a további munkához. A Harvard Business Review nemrég közzétett egy esettanulmányt, amely bemutatja, hogy a cégeknél sok minden megváltozott az utóbbi időben. Azok a munkáltatók, amelyek megszabadultak az irodai munkától a „bárhonnan dolgozz bárhol” politika javára, beleütköztek egy problémába: az emberek be akarnak menni az irodába, ha nem is minden nap, de legalább időnként. A megoldás az „on-site”, egy időszakos (általában havonta egyszeri) nap, amikor a kollégák összegyűlhetnek, barátságot építhetnek és élvezhetik egymás társaságát. Egy vonzó on-site létrehozása azonban nem olyan egyszerű, mint egy helyiség kibérlése és egy parti megrendezése. A tanácsadók szerint ezeknek a napoknak olyan struktúrával kell rendelkezniük, amely tükrözi a vállalat hosszú távú céljait is.
Még a cinikusoknak is el kell ismerniük, hogy ezek a „szupernapok” zseniálisak. Bár lehet, hogy rövid távon nem befolyásolta negatívan a termelékenységet, amikor mindannyian elkezdtünk otthonról dolgozni, de sokat veszítettünk vele. Persze többé nem kell annyi felesleges időt töltenünk a „fecsegőkkel”, akik hívatlanul jelennek meg az asztalunknál, de nem is kapunk lehetőséget arra sem, hogy könnyedén eszméket cseréljünk, építsük a kapcsolatainkat, és részt vegyünk a nagyon is szükséges társas érintkezésben. Rengeteg olyan ember van, akinek nincs szüksége sok szociális interakcióra, de számukra is a havi egy nap egy álom ahhoz képest, ahogyan a munkahelyi élet korábban zajlott.