Már a járvány megjelenésekor mindannyian tudtuk, hogy a COVID bizonyos paradigmaváltásokat eredményez a munkával való kapcsolatunk tekintetében. Ez a sorozat a különböző területek és ágazatok közötti összefüggéseket vizsgálja, amelyek azt mutatják, hogy az emberek világszerte hogyan értékelik újra a meglévő munka és magánélet egyensúlyát.
A járvány előtti években az EU országaiban számos iparág szenvedett munkaerőhiánytól. A munkahelyek korai elvesztése után sokan azt gondolták, hogy az újra megnyitott munkaerőpiac enyhíthet a hiány néhány legfájdalmasabb aspektusán, ám ehelyett a válság valójában csak súlyosbította a helyzetet.
A munkaerő áramlása
Az uniós munkaerőpiac egyik elsődleges elképzelése a mobilitás. Az uniós polgárok ott dolgozhatnak, ahol akarnak, amikor akarnak, és meglehetősen könnyen szerezhetnek munkavállalási vízumot. A rendszert úgy tervezték, hogy megkönnyítse mind a munkaadók munkáját, mind pedig a munkavállalók felvételét. Ez lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy pótolják a meglévő hiányosságokat, miközben nagyobb lehetőségeket biztosítanak a munkavállalóknak, mint a saját országukban. Ez a szisztéma évekig elég jól működött, de még a legjobb rendszer sem képes minden problémát megoldani. Sok iparágban továbbra is munkaerőhiány volt. A kormányok és a magán munkáltatók egyaránt ösztönözték a további mozgást, de mivel az országok bezárták és lezárták határaikat a COVID miatt, az a rendszer, amelyre Európa oly sokáig támaszkodott, szétesett.
A COVID rendkívül megnehezítette az egyszerű, áramvonalas folyamatokat. A leginkább érintett iparágak azok voltak, amelyek nagymértékben támaszkodtak a külföldi munkavállalókra. Ezek az iparágak országonként különböznek. Figyelemre méltó példa Németország, ahol a munkavállalók beáramlása 25%-kal csökkent, ami leginkább az egészségügyet és a mezőgazdaságot érintette. Az emberek nagyfokú munkaerő elvándorlást vártak Nagy-Britanniától a Brexit után. A prognózisok azt jelezték, hogy az Egyesült Királyságból kilépő munkások még több hiányt pótolnak Európa legerősebb gazdaságaiban. Ehelyett ízelítőt kaptak abból, amit Nagy-Britannia érezni fog az elkövetkező években.
Változás
A vállalkozások változnak, de a munkavállalók is. Az okok többnyire ugyanazok, a jelenlegi tevékenységük nem hozza meg a kívánt eredményt. Az üzleti oldalon az eredményeket bevételben és nyereségben mérik. Emberi szempontból az eredmények jövedelmek lehetnek, de olyan immateriális javak is, mint a boldogság, a motiváció és az elégedettség. A munkavállalók egyre érzékenyebbek lettek az alacsony bérekre és a munkakörülményekre. A COVID az önvizsgálat időszakát kényszerítette a vállalkozásokra és az alkalmazottakra egyaránt, és sokaknak nem tetszett, amit a tükörben láttak. 2020-ban minden európai országban egészségügyi rendszere fokozottan szenvedett a munkaerőhiánytól. A járvány elhúzódásával az ágazat dolgozói egyre nagyobb elégedetlenséget tapasztaltak választott pályájukkal szemben. A teljes újra nyitásnál további változásokat láthattunk. Lehet, hogy ez nem a legjobb bizonyos iparágak számára, de hosszú távon előnyt jelent a munkavállalói oldalon.
Előző rész
Munkának élni vagy munkából élni, 2. rész: Soha ne menj vissza!