test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

75. Cannes: A mozi ünnepe egy háború árnyékában

Az idei cannes-i filmfesztivál a 2020-as, utolsó pillanatban elmaradt és a tavaly nyári Covid által még beárnyékolt rendezvényt követően a mozi sokadik újjászületését ünnepli olyan nagyágyúkkal megerősítve, mint David Cronenberg és Baz Luhrmann, de Tom Cruise Top Gun: Maverick című blockbusterét is a francia riviérán mutatják be először. Az Ukrajna elleni invázió miatt a szervezők kitiltották a filmfesztiválról a hivatalos orosz delegációkat, ugyanakkor megnyitották a kapukat olyan alkotók előtt, akik közül jó páran ellentétben állnak a Putyin-rezsimmel. A házi őrizetből nemrég szabadult Kirill Szerebrennyikov orosz rendező filmje például (Csajkovszkij felesége) a fő versenyprogramban szerepel.

Ami nem jött össze az Oscaron, az most Cannes-ban sikerült… A keddi megnyitó ünnepség díszvendége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, aki videókapcsolaton keresztül szólt a közönséghez. Beszélt Charlie Chaplin klasszikusáról, A nagy diktátorról, idézte Coppola Apokalipszis most című filmjét, és párhuzamot vont a fiktív háború és a diktátorok, valamint a jelenleg is zajló ukrán háború között.

Vincent Lindon, a zsűri elnöke szenvedélyesen érvelt a rendezvény folyamatos jelentőségének fenntartása mellett. A francia színész az ukrajnai háború és a tartósan fennálló világjárvány dübörgő zaját elismerve kijelentette: „ A világban uralkodó „zűrzavaros idők” miatt a fesztivál szerepe minden eddiginél fontosabb. Ezen a fesztiválon mi lehetünk a tükör. És úgy gondolom, hogy a kultúra az alapvető bizonyíték arra, hogy milyen volt a világ, amikor csak éltünk benne. Tehát kulcsfontosságú, ezért a fesztivált meg kell tartanunk.” A kilenctagú zsűri tagjai idén többek között Asghar Farhadi iráni filmrendező, Jeff Nichols amerikai író-rendező és Rebecca Hall brit színész-rendező. A bíráló bizottság sokszínűségére egyébként minden évben nagy figyelmet fordít a fesztivál. „Mindannyian különböző országokban, távoli helyeken nőttünk fel” – mondta a svéd színésznő, Noomi Rapace, aki szintén az idei filmeket zsűrizi. Idén az Oscar-díjas Forest Whitaker vehette át az Arany Pálma-életműdíjat, és ezzel nem csak kivételes színészi, de produceri pályafutását is értékelték. A fesztiválon pedig láthatjuk a dél-szudáni háborúról készült dokumentumfilmjét, a Béke érdekébent is.

Egyébként a nemzetköziséget az idei filmkínálat is alátámasztani látszik. Az Arany Pálma-díjra pályázók a párizsi banlieue-tól a lengyelországi cirkuszig, Kairó utcáitól az iráni szent városig, Mashhadig terjednek, de helyet kapott a programban Saim Sadiq Joyland című filmje is, ami az első pakisztáni film, amely a cannes-i hivatalos válogatásban szerepel. Az idei fesztivált Michel Hazanavicius Utolsó vágás című zombivígjátéka nyitotta meg, ami a One Cut Of The Dead című japán horror remake-je. A 21 versenyfilm alkotásai között olyan visszatérő rendezőket találunk, mint a már említett David Cronenberg (Crimes of the Future), a francia Claire Denis (Stars at Noon), a 2007-es Arany Pálma-díjas román filmes Crisitan Mungiu (R.M.N.), és az Oldboy dél-koreai rendezője, Park Chan-wook (Decision to Leave).

David Lynch nevét azonban idén hiába keressük a programfüzetben. Habár korábban felmerült a pletyka, hogy titokban készített egy filmet, ami szintén Cannes-ban debütál, de néhány héttel az esemény előtt végül maga a rendező cáfolta meg ezt az értesülést és tisztázta, hogy mégsem lesz ott idén a francia fesztiválon.