Az idolok mindig fontos szerepet játszottak az emberek életében. Ez igaz úgy általában véve, de hangsúlyozotton igaz az üzleti életben. Viszont az elmúlt két évtizedben az idolizmus szerepe drasztikusan megnövekedett, ha egy cég sikerességét vizsgáljuk. Amíg régebben azt mondhattuk, hogy egy igazán idolikus vezető segíti a cég fejlődését, manapság már odáig jutottunk, hogy valódi idolok nélkül nincs fejlődés egyetlen vállalkozás számára sem. Ráadásul közben a technológia fejlődésével, a karrier és magánélet szinte teljes egybeolvadásával, a social media megjelenésével egyre nehezebb eljátszani azt, hogy idolok vagyunk. Mert a legfontosabb szempont pontosan e fejlődésből kifolyólag, hogy hiteles legyen az adott ember a talentek szemében. Ebbe viszont nem fér bele a színjáték, nem működnek a sok-sok éven keresztül menedzsment képzések alkalmával megtanult technikák. Valóban önazonosan, színészkedés nélkül kell példaképpé válnunk és meg is maradnunk annak. Ráadásul az sem mindegy, hogy mely generáció szemében akarunk idolként megjelenni. A mostani cikksorozatunk ebben a komplex, de egyébként igen fekete-fehér témában ad útmutatást idol és talent számára, de azoknak is, akiket csak úgy általánosságban érdekel a téma.
A Diplomats generáció idolikus időzítése
Az idolizmusban megjelenő változások egyértelmű generálója ez a nemzedék volt. Az 1973-1984 között született igen diplomatikus, kapcsolatteremtésben, kommunikációban igen magas szinten lévő, saját céljaikat megfelelő taktikákkal elérő generáció ugyanis gyorsan került döntéshozói pozíciókba. Az őket megelőző nemzedékhez képest akár évtizedekkel is gyorsabban építették fel karrierjüket, mely elsősorban a színrelépésük szerencsés körülményeiből adódik. A világban komoly változások mentek végbe ugyanis akkor, amikor ők megjelentek a munkaerőpiacon. Globális szinten a Szovjetunió vége, a kapitalizmus betörése a volt kommunista országokba, vagyis a Nyugat térnyerése alapvetően építette a karrierutat számukra. Ráadásul a globalizáció felgyorsulása is erre a korszakra tehető, mely a nyelvtudás erősödését, a nemzetköziséget, a világlátást is magával hozta. A technológia hatalmasat fejlődött, hiszen az ő tanulmányaik alatt teremtődtek meg a ma már nélkülözhetetlen dolgok, mint például az Internet, a számítógépek, és hát a kommunikáció alapját képező mobilszolgáltatás is gyermekcipőből elindulva felnőtté vált e generáció felnövekedése alatt. Ők szembesültek a social mediával is először, hiszen ez a nemzedék indította útjára a ma már az életünk abszolút szerves részeként működő kommunikációs felületet. Az első startupok is ehhez a korszakhoz köthetők, vagyis itt láthattunk először globális sikersztorikat kinőni a semmiből akár egy-két év lefolyása alatt. És köszönhetően a kommunikációs háttér fejlődésének, ezekről a sikerekről már könnyebb volt értesülni is, és mivel e generáció a kommunikációban igen erős, tett is róla, hogy mindenki tisztában legyen az eredményekkel. Sokan mondják – főként a nem ebbe a nemzedékbe tartozó irigyek –, hogy ennek a generációnak csak megszületni kellett, és valóban el lehet fogadni, hogy üzleti szempontból nagyon jó helyzetben voltak mindig. Az ő kihívásaik pont a karrierre fókuszálás okán elsősorban a magánélet területén jelentkeznek vagy fognak jelentkezni, de hát erre mondják, hogy valamit valamiért.
A Diplomats generáció idoljai
Azt mondhatjuk, hogy az egyetlen ma is aktív generáció, mely idolképnek saját magát állította. Nem csoda, hiszen adottságaiknál, időzítésüknél fogva az idősebb korosztályokat igen könnyen szorították ki a döntéshozói pozíciókból, sokkal egyszerűbben, sokkal gyorsabb karriert voltak képesek befutni, mint elődeik, így rájuk nem igazán tudtak felnézni. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy ne választottak volna az idősebb korcsoportból egy-egy embert, mint követendő példát, de az biztosan elmondható, hogy egyéni útjukat járták, saját magukkal foglalkoztak. Általában túl akartak tenni idősebb generációs társaikon, innovációval, kreativitással felvértezve meg is tették, és ezt nagyon jól el tudták adni a külvilág felé. Mivel networkingben is igen erősek, ezért könnyen mozognak globális szinten is, mely mindig új és új lehetőségeket teremt számukra. Saját korosztályukból viszont előszeretettel állítanak idolt maguknak, és általában azokat az üzletembereket követik, akiknek a kimagasló karrierje mellett a work-life balance is megoldott. Nagyon fontos nekik, hogy idolként csak boldog magánélettel rendelkező személyeket fogadnak el, hiszen általánosságban igaz, hogy ez az átlagnál kicsit önzőbb generáció előszeretettel foglalkozott saját karrierjével, és ennek árnyékában elfelejtette építeni a stabil magánéletét. Ennek köszönhetően jellemző a „kiégés” menedzseri szinten, ami komoly kihívás a HR szakemberek számára. Az idolkép fontos jellemzője, hogy szakmailag valóban erős legyen. Mivel alapvetően e generáció képes akár a nem létező szakmai tudásáról is meggyőzni a külvilágot, pontosan tudja, hogy ki az igazi szakember. Ezek a szakemberek általában saját generációjukban nem kedveltek, hiszen „szögletesebbek” társaiknál, de pontosan ezért ők a követendő példák. A másik fontos idol csoport pedig a nagyon kreatív, rendkívül innovatív menedzserek, akik valódi hírnévre tettek szert. A Diplomats generáció számára ugyanis nem elsősorban a pénz, hanem az ismertség, a „szakmai hírnév” az, ami idolikus jelenség.
Nem könnyű egy Diplomats-hoz tartozó ember szemében idolként megjelenni, és még nehezebb idolnak megmaradni. Ez a cégek számára nagyon nagy kihívás, amennyiben az 1973-1984 között született kollégák többségben vannak, vagy kulcspozíciót töltenek be a cégnél, hiszen csak ott van fejlődés, csak ott kerülhető el a fluktuáció, ahol ezek az amúgy általában sikeres szakemberek megtalálják az idolukban azt, ami belőlük hiányzik!