test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Lépést tartani

Éppen a múlt héten jelentette be a Microsoft, hogy megduplázza „globális érdemi költségvetését”. Nem a technológiai óriás az egyetlen multinacionális vállalat, amely még többet tervez fizetni az alkalmazottainak. Az a tény, hogy az infláció az 1980-as évek óta a legmagasabb szinten van, párosulva az intenzíven munkavállaló barát piaccal, a világ legnagyobb vállalatait arra ösztönzi, hogy emeljenek a fizetéseken, ha meg akarják tartani a dolgozóikat. A Pearl Meyer (egy felméréseket készítő kompenzációs tanácsadó cég) szerint ez kétszeresen is igaz a kulcsfontosságú területeken. Legfrissebb felmérésük azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy tavaly évtizedek óta a legnagyobb mértékű éves béremelés történt (4,8%), a vezető vállalatok döntéshozóira intenzív nyomás nehezedik amiatt, hogy a nyár végéig ismét emeljék a fizetéseket.

Egy átlagos évben a cégek 3-3,5%-os szokásos megélhetési költségnövekedést kínálnak. Így amikor a Pearl Meyer 2021 végén megkérdezte a vállalatokat, és azok 4,2%-os fizetésemelési tervvel válaszoltak, az nem volt hatalmas sokk. Bár a 4,2% mindenképpen magasabb a szokásosnál, de semmiképpen sem rekordot jelentő, mint a 4,8%. A felmérésben részt vevő szervezetek negyedénél a fizetések valójában 6%-kal emelkedtek. A munkavállalók általában véve elégedettek voltak ezekkel a béremelésekkel. A CNBC nemrégiben végzett felmérése szerint az alkalmazottak 69%-a elégedett a jelenlegi fizetésekkel, illetve a közelmúltbeli emelésekkel 80%-uk értett egyet. E pozitív vélemények ellenére azonban a véget nem érő infláció terhe a jövőre nézve pesszimista hangulatot kelt. A munkavállalók 74%-a úgy véli, hogy a jelenlegi bérek nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tartsanak az egyre növekvő költségekkel. Érdekes módon az inflációs válságot leginkább azok az alkalmazottak érzik meg igazán, akik a pályafutásuk közepén állnak és közepes jövedelemmel rendelkeznek. A vezetők és a menedzserek általában előrelátóan gondoskodnak magukról, ami azt jelenti, hogy a javadalmazási csomagjuk eléggé megnőtt ahhoz, hogy számukra az infláció ne jelentsen túl nagy gondot. Az alacsonyabb szinteken dolgozók is meglepően jól reagáltak a közelmúltbeli inflációs kiigazításokra. Ez ellentétben áll az „elsőként be, elsőként ki” hagyományos bölcsességével, amely a nagy recessziót követően még annyira nyilvánvaló volt.

A félelem motiválta

Tény, hogy még az olyan nagy vállalatoknak is, mint a Microsoft, nehéz lesz lépést tartani a 8%-os inflációval (bár a postaládámban nemrég érkezett értesítés, amely szerint a havi Office-előfizetésem 20%-kal fog emelkedni, ami talán segíthet cégnek). A szakértők nem számítanak arra, hogy az infláció a mostani szinten tartja magát, azonban ugyanezek az elemzők arra sem számítottak, hogy az infláció egyáltalán a jelenlegi magasságokba emelkedik és ott is marad. A kompenzáció szempontjából ezeknek az emeléseknek egy igazi hátránya van, mégpedig ha egyszer már végrehajtották, szinte lehetetlen visszafordítani őket. Amikor az infláció végre lecsendesedik, ezek a fizetési elvárások akkor is megmaradnak. Emiatt a tanácsadó cégek azt tanácsolják a vállalatoknak, hogy ne fizetésemeléseket kínáljanak béremelés formájában, hanem inkább megtartási bónuszokat vagy egyszeri teljesítménybónuszokat. Ezzel egyrészt elkerülhető a halmozódó emelés problémája, másrészt a bónuszok költséghatékonyabbak, és sok alkalmazott számára vonzóbbak az egyösszegű juttatások.

Annak ellenére, hogy a munkáltatók az egyszeri bónuszokkal próbálják a kezükben tartani az irányítást, egyértelmű, hogy jelenleg a munkavállalók vannak fölényben. A Pearl Meyer felmérései azt mutatják, hogy nem az infláció, hanem a munkavállalók elvesztésétől való félelem motiválja a munkaadókat az emelésekre. Az új emberek felvétele, majd képzése és fejlesztése meglehetősen költséges folyamat. A munkaerőpiac és a világ helyzetét tekintve a béremelések önmagukban nem lesznek elegendőek a dolgozók megtartásához. A vállalatoknak valami pluszt kell tudniuk nyújtani, talán ugyanazt, amire már évek óta hivatkoznak: a közösség érzését, a szakmai fejlődés lehetőségét és valamilyen célt.