Talán nem teljesen pontosan fogalmazunk, amikor a SEC-en kívüli konferenciákat „szegénynek” nevezzük. Még mindig egészen jól boldogulnak. A probléma az, hogy a konferenciák jelenleg folyamatban lévő összevonása a szuper-erős SEC létrejöttének természetes és megjósolt mellékterméke. A fenti trend igazolja az Európai Foci Szuperliga körüli korábbi felzúdulás jogosságát. Európában a Szuperliga elleni fő érv az volt, hogy az elpusztítaná a Bajnokok Ligáját tápláló nemzeti ligákat. Tekintve a Szuperliga struktúráját és örökzöld tagjait, az egyes nemzeti ligák, még a La Liga A sorozatához vagy a Bundesligához hasonló nagyok is jelentősen leértékelődnének. Az a nagyszámú csapat, amely nem kapna lehetőséget a Szuperligába való bejutásra, értelmetlennek találná a nemzeti bajnokságban nyújtott teljesítményét. Tehát az szólt a Szuperliga ellen, hogy abból csak a szupergazdag klubok húztak volna hasznot a kontinens összes többi kisebb csapata kárára.
Ha megnézzük, mi maradt az egyetemi foci háza táján a Texas és az Oklahoma távozását követően, egyre inkább úgy tűnik, a populistáknak igazuk volt.
Homályos szövetségek
Múlt héten a Big Ten, a Pac-12 és az ACC bejelentett egy konferenciák közötti szövetséget. Eddig nagyon kevés hír látott napvilágot a fenti konferenciáról. Mindössze annyit tudunk, hogy az jelentős és „meghatározó lesz a foci, valamint a férfi és női kosárlabda terén.” A konferenciák nem határoztak meg pontos időpontokat sem. Úgy tűnik, az a céljuk, hogy kivárják, hogyan alakulnak a dolgok az egyetemi foci területén, mielőtt valóban elköteleznék magukat. A fenti konferenciák legfőképpen azt szeretnék jelezni, hogy nem helyezkednek „majd lesz valahogy” álláspontra. A fenti konferencia-szövetség legfontosabb üzenete az, hogy a foci által elindított mozgalom valójában nem korlátozódik a focira. A Big Ten és az ACC nem a foci-, hanem kosárlabda programjáról ismert. A történtek következményei messzebbre mutatnak, mint azt sokan gondolták.
Ami a Big 12-t, az Oklahoma Sooners és a Texas Longhorns korábbi otthonát illeti, a kilátások továbbra sem túl ígéretesek. A fennmaradó nyolc csapat még ezután jelenti be új akciótervét, legyen az terjeszkedés vagy egy másik konferenciával kötött szövetség. Mi több, az a hír járja, hogy a Texas és az Oklahoma távozásával a két csapat médiajogainak értéke 50%-kal csökkent. Ha a terjeszkedést választják, be kell majd érniük néhány friss csontvázzal. Öt évvel ezelőtt a Big 12 szintén a terjeszkedést fontolgatta, és akkoriban számos iskolát értékelt, majd végül úgy döntött, mégsem terjeszkedik, mivel nyilvánvalóan arra a döntésre jutott, hogy az említett iskolák nem hoznának elég hasznot. Most abba a fura helyzetbe került, hogy azok felé a csapatok felé kell fordulnia, akiket alig néhány éve még elutasított.
Látva, hogyan alakulnak a dolgok az Egyesült Államokban, az európai labdarúgás rajongói végre megkönnyebbülten felsóhajthatnak, hogy az erős és gyors felháborodás hatására sikerült a Szuperliga szárnyait még az előtt megnyirbálni, hogy az elpusztította volna a gyökereit.
Előző rész:
Az amerikai Szuperliga dráma, 3. rész: Semmi sem volt ugyanaz